Székely György: A színjátéktípusok kutatásának módszeréről (Színházi tanulmányok 5., Budapest, 1961)

Bevezetés

Á dramaturgiai szakkifejezések között esik szó a meseváz, mese

A cselekmény /tartalmi- és játék-cselekmény/, a cselekményelem és cselekménypálya fogalmairól, valamint a ^átékiüozzanat és játókmeder lazább és kötöttebb igényeiről. A iátékkeret viszont a színjáték lebonyolításának tér- ós időbeli kerete,a színpad, színház stb. Ez utóbbiak vezetnek át azokhoz az alkalmakhoz és gyakorlati tevékenységekhez, melyek valamilyen módon kapcsolatban vannak a színjátszással, illetve a színjáték kezdeti és fejlettebb formáival. Ilyen a gyűlés. szertartás_ /ünnep, agón, verseny/, mindenfajta látványosság és ilyenek varázsló-, Ítélkező-, fiyógjitó- és harci- tevékenységek. Mindennek döntő elvi alapja és végkövetkeztetése is egyben, hogy "A színjáték társadalmi tevékenység eredménye és mint ilyen szervesen beilleszkedik a társadalmi viszonylatok rendszerébe. Helyét társadalmi szerepe, funkciója határozza meg. De ezenfölül minden szinjátéktipus szerkezete megegyezik az őt létrehozó társadalmi kör szerkezetével."

6/

/ ügy gondoljuk, hogy helyes lenne, ha a további szinjátékkutatás ezt a terminológiát fogadná el, amelynek alapja történelmi materialista és eleget igyekszik tenni a színjáték művészete sajátszerűségének is. "Műfaj" vagy "szinjátéktipus"? Hátra volna még egy kérdés tisztázása, amely látszólag terminológiai jellegű, de eldöntése végülis elvi következményekkel jár.Mig ugyanis minden "dramaturgia" "műfaj"-t és e "műfajok" jellegzetességeit, esetleg történetét tárgyalja, alapos meggondolások következtében történhetett meg,hogy a fent részletesen Ismertetett terminológiai rendszerben ez a szakkifejezés egyáltalában nem fordul elő. Mintha ebben az eltérésben is élesen felszínre kerülne az a szemléleti ellentmondás, amely az irodalmi eredetű elméleti