Hont Ferenc: Valóság a színpadon (Színházi tanulmányok 4., Budapest, 1960)
I. Az ár ellen - A szinjáték világa /1940/
tunk és általánosságban gondolunk a medvére, akkor az egyes medvék képzetei összeolvadnak, a külön-külön tapasztalt egyéni sajátosságok elhomályosodnak és megmaradnak azok a jegyek, amelyek mindegyikben közösek,ezek is sokkal elmosódottabban, kevésbé képszerűén. Hangokat ekkor már nem hallunk.Minél távolabbi pontra helyezkedünk az eredeti élménytől, minél átfogóbban, általánosabban gondolunk vissza a tapaaztalt jelenségekre,annál jobban szorítja ki a szemlélt képzetet az egyre elvontabb fogalom. Ha pl. csak arra akarunk gondolni, hogy hány medvével és hány más állattal találkoztunk életünkben, a tapasztalt jelenségek képe eltűnik a helyükre nyomuló számok, esetleg teljesen elvont algebrai jelek mögött. Midőn az áttekinthetőség kedvéért az élmény ás az elvont gondolkodás közti kapcsolatot ilyen fokozatosan alakuló folyamatnak fogjuk fel, az a célunk, hogy rávilágítsunk a különböző irányú lelki működések bizonyos eltérő sajátosságaira. A megtörtént eseménykor a lelki éa a teati megnyilvánulások egységben, együtt, egyszerre ós egyenlő erősséggel mozdultak. Az itt vázolt folyamatban fokozatosan távolodnak a közvetlenül érzékelt benyomások, előbb elhallgatnak a hangok, majd elhomályosodnak, végül teljesen eltűnnek a képek. Ugyanígy lassan elhalványodnak az érzelmi mozzanatok és elmaradnak a testi mozgások is. A szavakba vagy más jelekbe öltöztetett fogalmak sorát egy karosszékben ülve, hidegen és mozdulatlanul végiggondolhatjuk.' Ha viszont magát az élményt akarjuk visszaidézni eredeti teljességében, élességében, elevenségében, akkor kép zeletünkben újra át kell élnünk a megtörtént eseményt. Ebben az esetben ia újból látjuk az egykor észlelt képeket, sőt a magunkét is, halljuk az egykor elhangzott hangokat, orrunkba tolul iámét az erdő illata. Érezzük a vadászat feszült izgalmát is, belénk nyilallik a rémület és ha a belső átélés olyan fokára emelkedünk, hogy levetkőzzük a ruhába burkolt civilizált ember testfegyelmező magatartását, iz-