Hont Ferenc: Valóság a színpadon (Színházi tanulmányok 4., Budapest, 1960)
I. Az ár ellen - A színészi képzelet fejlesztése /1936/
lejtéat.Klaaazikua jelenetek gyakorlásában ez a módazer különöaen bevált, a játék és a beszéd közvetlenségét erősen növelte.A növendékkel ezután egész szerepeket , előbb kisebbeket, majd nagyobbakat és nehezebbeket játszatunk. A képzésnek ezen a fokozatán az esztétikai szempontokat az eddiginél is nagyobb mértékben érvényesítjük. A növendék figyelmét a stilus, a szerkesztés, a felépítés, stb. követelményeire ia ráirányítjuk, hogy a képzelet tevékenységét a magasabbrendü művészi önellenőrzés szabályozza. A kiművelt képzeletű és önállóan alkotó növendék első igazi erőpróbája ós legmagasabb fokozatú gyakorlata: a nyilvános előadás. Élményszerzés Az itt közölt módszerrel elsősorban a szinészi képzelet alkotó tevékenységét fejlesztjük. A növendéket önálló szinéazegyéniséggé azonban csak akkor nevelhetjük, ha nemcsak a meglévő lélekelemek kifejezését segitjük elő, hanem ha képzeletét uj élményekkel is gazdagitjuk. A növendéknek tehát szinészi szempontból értékes élményeket kell szereznie. Keresnie kell az uj élmény alkalmat és ki kell fejlesztenie élményszerző képességét.Először figyeltessünk meg vele tárgyakat, állatokat, személyeket, eseményeket, azután számoljon be róluk és a megeleveníthető elemeket játékkal érzékeltesse. Alkalmazhatjuk a képességvizagálatoknál használatoa un. "Einfühlungsteaf'-eket is. Egy jelenetet ábrázoló képet mutatunk a növendékeknek, akiknek elemezniök kell a helyzetet, a látott alakok jellemét és érzéseit, azután az ábrázolt jelenetet el kell játszaniok. Vigyük a növendékeket a műhelyekbe, gyárakba, bírósági tárgyalásra atb. és játszassuk el velük a tapasztaltakat. Vannak egyes növendékek, akik kitűnő megfigyelők, tapasztalataikról teljes részleteaaéggel beszámolnak, megfigyeléseiket mégsem tudják újraélni . Nem tudnak a külvilággal azonosulni . Mások