Hont Ferenc: Valóság a színpadon (Színházi tanulmányok 4., Budapest, 1960)

I. Az ár ellen - A rendező alkotása /1936/

A RENDEZŐ ALKOTÁSA A rendező alkotásának vizsgálatát rendkívül megnehezíti az a körülmény, hogy a színjáték összetett müegészét létrehozó tevékenységek nem különültek el teljesen egymástól, nem egyszerűsödtek körülhatárolt foglalkozási ágak szerint egyfajtáju részlettevékenysógekkó. A gazdasági javakat termelő munkafolyamat ma már annyira differenciálódott, hogy minden foglalkozási ág /gyakran minden egyes személy/ csupán egyfajta részlettevékenységet végez. A művészetek területén, igy a színjátékban is, a munkafolyamatnak a legegyszerűbb és egyfajtáju részlettevékenységekre osztását nem találjuk.Az egyes tevékenységek határai elmosódtak, ugyanazt a fajtájú tevékenységet gyakran több különböző foglalkozású személy végzi el és ugyanaz a személy általában többféle tevékenységet hajt végre. A rendezői tevékenység is több ágra oszlik. Egyes esetekben az összes rendezői részlettevékenységeket ugyanaz a azemély végzi, máskor a rendezői tevékenység több, különböző foglalkozási körű személy /drámaíró, színész, játékmester, stb./ között oszlik meg. Gyakran a drámaíró vagy a szinósz tevékenységének hiányosságait a rendezőnek saját munkájával kell pótolnia. A rendezői alkotást tehát csupán az egyes tevékenységek föladatának vizsgálatával határozhatjuk meg. A primitiv szinjáték legősibb alakjában nincs drámaíró és nincs rendező. A színészet sem külön foglalkozási ág. Ezen a fokon a szinjáték minden résztvevőjének azonos művészi feladatot kell megvalósítania.Ez a művészi feladatt egy történés megélevenitése. A történés tárgyát a mindennapi élet eseményei szolgáltatják. Harc és vadászat előtt a