Hont Ferenc: Valóság a színpadon (Színházi tanulmányok 4., Budapest, 1960)
II. A szocialista realizmus útján - Élőszó és cselekvés /1956/
Mi történt itt? Egy fekete ruhás férfi verset mondott • Mi verset hallgattunk . És ettől megváltoztunk. Többek, jobbak, cselekvőképesebbek lettünk. Szünet után zongoraszám következett. A fiatal, szőke művésznő Bartókot játszott. Az Allegro barbarót. Magévalragadóan. A vad ritmusú, izgató hangok ismét hullámzó indulatokat kavartak fel, amelyek képeket, látomásokat és gondolatokat sodortak magukkal. Közben akaratunk megkeményedett, a felkavart izgalom támadó cselekvésre ösztökélt.A zongoraszó is, mint a versmondás egyaránt hatott érzéseinkre, gondolkodásunkra, képzeletünkre ós akaratunkra, mert minden művészet az ember egész személyiségére hat. De a zene és az élőszó művészi hatásában mégis tapasztalhattunk némi különbséget. A zongoraszó hallgatásakor a feltámadt érzésekhez, indulatokhoz szerveződtek a gazdag játóku látomások és a gondolatok, és ilyen módon forrtak össze határozott irányú, cselekvést igénylő törekvéssé. A versmondás hallgatásakor a szövegben megfogalmazott, meghatározott értelmű gondolati tartalomhoz tapadtak szorosan a képek és az érzések, és igy kovácsolódtak cselekvésre törő akarattá. A zene érzéseinken, indulatainkon át hat tudatunkra és akaratunkra. A vers zenéje a szövegben megfogalmazott gondolati tartalom nélkül, a vers gondolati tartalma az élőszóban megtestesülő zeneiség nélkül nem hat ránk. Ezután ismét egy szavaló lépett a dobogóra. Neves, nagytehetségű szinész. Arany János Agnes asszonyát mondotta el. Pontosabban: eljátszotta a balladát. A versmondást szinielőadássá alakította át.A versben megszólaló személyeket hangjával, beszédmódjával, arcjátékával és főként mozdulataival ábrázolta , mintha csak színpadon,diszletek közt, jelmezben szerepelne. Szenvedélyesen, átéléssel játszott. Sikere volt. És mégis: a közönség nem Ágnes asszonyt,a bírót és a többieket látta képzeletében,hanem a vers alakjait szinészi játékkal ábrázoló előadót. Nem hallotta Arany Já-