Székely György: Zenés színpad – vidám játék (Színházi tanulmányok 2., Budapest, 1961)

IV. A SZÍNPADI MOZGÁSFORMÁKRÓL - A színpadi megjelenítés mozgás-elemei

szerű, vagy éppen maszkot viselő, ellentétben a végtagok rendkívüli mozgékonyságával és a járásmád jellegzetességével./ A színész, amikor nem vesz részt egy előadásban, amikor nem játszik szerepet, akkor is "átél" /a saját életét/, "érez" /a saját érzelmeit/, akkor is "mozog" /a saját mindennapi szokásainak, érdekeinek, testalkatának megfelelően/. A szerep eljátszása többek között azt a "feltétel"-t szabja a számára, hogy egy bizonyos időn keresztül ne a saját életét élje át, ne a saját érzelmeit juttassa felszínre és ne a saját mindennapi szokásainak, érdekeinek megfelelő, testalkatából következő mozgásokat hajtsa végre. Pontosabban: azon a meghatározott Időtartamon belül az legyen a saját tudatos érdeke, hogy egy másik sors tolmácsa legyen s ennek érdekében változtassa meg gondolatainak logikáját, élje át annak a másik figurának az érzelmeit s mindennapi szokásait feladva, hasonuljon annak a másik figurának az elképzelt s általa testben ia megjelenitett mozdulat-mozgásformáihoz. Ahogy azt Shakespeare Hamletje Arany János szavain át olyan pontosan megfogalmazta: " ... csak költeményben, álom-indulatban, egy eszményképhez ugy hozzátöri Lelkét, hogy arca elsápad belé, Könny ül szemében, rémület vonásain, A hangja megtörik, s egész valója Kiséri képzetét..." Csak egészen különleges esetben képzelhető el, hogy a színész a "privát" életét folytatva, mintegy megszakítás nélkül lépjen a színpadra s egy szerep nevében kezdjen el élni-mozogni. Ennek nemcsak az az akadálya, hogy teljesen elképzelhetetlen egy olyan szerep* mely véletlenségből minden részletében azonos törekvéseket, érzelmeket,gondolatokat tartalmazna, mint a szerepet játsző színész szerepenkivüli élete. De az is akadálya, - s ezt itt, nem lévén alkotáslélektani vizsgálódásoknak ezúttal helye, csak egészen röviden érintjük-, hogy a színpadra lépő számára talán .a világ legnehezebb dolga ugyanolyan természetesen élni-bessálni-mozogni s talán ezek között is elsősorban mozogni,