Székely György: Zenés színpad – vidám játék (Színházi tanulmányok 2., Budapest, 1961)

I. A SZÍNPADI "IDŐSZÁMÍTÁSRÓL" - Rendszerezési kísérlet az alkotóelemek részesedése alapján

Felelgetés dalokkal. íz egyszerű kis történetet összekötő szöveg nélkül, dalokban adják elő, mint a középkori chansons á personnages, vagy chansons de mai marlés esetében. Zeneileg folyamatos cselekmény dallal és kórussal. Az előbbinek bővült formája; egy-egy versszakra refrénszerüen kórus csatlakozik, mint a chansons á danser-ban, vagy felváltva vesznek részt a cselekményben, mint a spanyol tonadilla-ban. Zeneileg folyamatos cselekmény dallal, kórussal és tánccal /pantomimmal/. A japán No-játék képviseli klasszikus színvonalon ezt az ötvözetet. Zeneileg folyamatos cselekmény kórusokkal

. A madrigái-komédia alakult ki igyt az egyes szerepeket kis madrigálkórusok énekelték. Zeneileg folyamatos cselekmény recitativóval és kórusokkal. A kezdő opera formája, például Jacopo Peri Daphne-ja. Zeneileg folyamatos cselekmény recitativóval, áriával, ket tősökkel és kórussal.. Az opera következő fejlődési foka,melyet már Monteverdi Orfeo-ja is jelez. Zeneileg folyamatos cselekmény áriákkal, kettősökkel.együt tesekkel, kórusokkal és

, prózai szövegű betétekkel. Érdekes módon erre a változatra is van példa s nem is csekélyebb, mint Weber Bűvös vadász-a és Beethoven Fidelio-ja. Zeneileg folyamatos cselekmény áriákkal, kettősökkel.együt tesekkel

, és kórussal. Ss a 19. sz. végére kialakult opera formája ugy, ahogy az Verdinél, Puccininél található; érdekes, hogy a legújabb kinai operakisérletek, részben európai hatásra, az un. szlngecui műfajában ezt a mintát veszik alapul. Zeneileg folyamatos cselekmény ariózus részek nélkül, szó lókkal, kettősökkel, együttesekkel és kórusokkal

. A wagneri zenedráma elvileg Ilyen módon épül és ez az eredménye az