Kardos Tibor: A magyar színjáték kezdetei (Színházi tanulmányok 1., Budapest, 1960)

lógiai Közlöny,1957, 334-37.- A bucsul regösének Szerzőihez uo.219-221, 229-232.- A torlók csoportos letelepülésére ld. Szentmiklóssy Lajos

: i.m. 74.; Szerepükre Hont Feren

ct i.m. 105-106.- A különféle mulattató és szinész csoportokról ld. Moór Elemér

: Die deutsche Spielleute in Ungarn.Ungarische Jahrbücher, 1920-21. Szabolcsi Bence

: A középkori magyar énekmondók kérdéséhez, Irodalomtörténet, 1928, 219-236. ; Solymosey Sándor

: Hegedőseink jelentősége a középkorban, Ethnographie, 1940. 15 - 26. Kardos Tibo

r: Deákmüveltség és magyar renaissance, I - II. Századok, 1939. 295-338, 1940. 449-491; U.a

. Középkori kultura, 78 - 91. 120-142, 2?3-74. 276-77. Pais Dezső

: Reg. A régi magyarság szellemi életénei kérdésköréből. Magyar Századok, 1948. 5-23. U.a

. Árpád- és Anjou-kori mulattatóink, Kodály-Emlékkönyv, Budapest, 1953. 95-110; Kardos Tibor

: A magyar vígjáték kezdetei, i.h. 131; U.a.

i A trufa. Egy régi magyar irodalmi műfaj jellege és európai Összefüggései,Filológiai Közlöny, 1955. 130-134, és passim:

Balázs Jáno

s:A goliárdság emlékei a magyar szókincsben, u.o. 97-109; U.a

. Kába beszéd, tréfa szó. Ujabb adalékok mulattatóink történetéhez, i.h. 1956. 267-274. A középkori színpadról, előadásmódról, a színháztérről stb. ld. Heinz Kinderman

n idézett müvét passim,továbbá Joseph Gregor nagy gyűjteményét» Denkmäler des Theaters. Inscenierung. Dekoration. Kostüm des Theaters und der grossen Peste aller Zelten

, Herausgegeben von Joseph Grego

r Wien, é.n. I-II;tulajdonképen a renaissance látványosságairól és soenografiájáról szól,de részletesén kitér a késő-középkorra és a kettő közötti átmenetre egy modem francia tanulmány-kötet.t Lea fetes de la Renaissanoe, Paris, 1954. Különösen a következő tanulmányok: Jean Jaoquot: Joyeuse et triomphante entrée, 11-12. Agne Bei.1e

v: Visions célestes et infernale« dans le Théatre du Moyen Age, 410-13; André Chaste

l: Le lieu de la fete, 419 - 423. R. lernodl

e

s Déroulement de lá procession dans les temps ou espace théatral dans les fetes de la Renaissance, 443-449, nem kevésbé érdekes az előadás nyomán támadt vita, 449-463.- Az "alak" szó értelmére és - 33 -