Kardos Tibor: A magyar színjáték kezdetei (Színházi tanulmányok 1., Budapest, 1960)

mely kétoldali drámai effektusra számit. Egyrészt a király nyújtott nagyarányú látványosságot alattvalóinak, amennyiben az egész állam-hatalom követte őt zenészekkel kisérve, főurak, főpapok, katonák, tanácsurak. S ugyanakkor közönség maga az uralkodó is, aki számára az utak mentén felseregi ő város nyújt ünnepi látványosságot. A modem színháztörténetnek ezek a megállapításai feltétlenül helytállóak és az is, hogy e kölcsönös közösségi kapcsolat csupán az előadások révén változott meg. Természetesen a "bevonulás" maga mindössze egyik alaptípus éa máskor csak alkotóeleme az ünnepségeknek, melyeknek középpontjában lovagi torna, gyűlés, menyegző, lakoma, gyász tor áll. Minden további nélkül tudunk ilyen példákat, még hozzá egykorú hiteles forrásokból. Károly Róbertet, első Anjou királyunkat például több szerepében temették: amíg a fehérvári Szent István - bazilikában a legfőbb szerepet, a trónoló királyt gyászolták, a templom kapuja előtt három lovag ült a király három paripáján:az egyik torna-öltözetében, a másik lándzsavető .ruhájában, a harmadik harci vértjében. Az Anjou-korban virágzott fel az úgynevezett címer-költészet is. Anjou királyaink szép, figurális címereket adtak uj nemeseiknek, s amikor a párviadalok, gerelytörés alkalmával egy - egy vitéz a porondra lépett, a címer-költő /Suchenwivt Péter/ versedben ünnepelte a címer tárgyát. Ez az irodalmi műfaj az un. embléma-költészet őse, szorosan beletartozik a kép-megjelenités fentebb sokszorosan emiitett típusába.Ugyanaz a Zsigmond király és császár, akit fényes hadainak élén Nikápolynál megvernek a törökök, Domazslicénél megfutamítanak a husziták, akit tulajdon főurai egyszerűen börtönbe zárnak, akinek lovagjain nevetnek s akiket rablóknak neveznek, pompás körmenetek és pompázatos gyűlések hőse. S ez ünnepségeken fél-Európa lovagsága jelenik meg káprázatos, művészileg megtervezett ruhákban. Mindezek az udvari színi látványosságok bizonyos értelemben nem hogy csökkentek volna első igazi renaissance - 96 -