Kardos Tibor: A magyar színjáték kezdetei (Színházi tanulmányok 1., Budapest, 1960)

már a margitszigeti apácák közönsége számára készült,olvas­mánynak éppúgy mint szövegkönyvnek. Azonban a bevezető di­daszkáliák csipős megjegyzései aligha apácáknak szóltak, sokkal inkább városi, népies közönségnek. Valószinü, hogy az udvari eredetű forditás szélesebb körbe került, valamely nagy ünnepen diákok vagy az iparos vallásos társulat szín­játszói adták elő. A Jagello-korban meglévő céhek és nagy­számú vallásos társulatok, konfraternitások komolyan befo­lyásolták szini életünket, márcsak azért is, mert hitbuz­galmi célokból igyekeztek megjeleníteni vallásos tárgyakat. E mü előadhatóságát, sőt a szinrevitel tudatos célját szolgálta az átdolgozás iránya.A fordító ugyanis török kör­nyezetbe helyezte a darabot. Diocletianus, római császár helyett török császárt mond, s a cselekmény nem abból indul ki,hogy a három szűznek a pogány istenek szobrai előtt kell hitvallást tennie, de egy török betörés során rabolják el őket. Az elébük tárt követelést sem az antik istenek elfo­gatása, hanem,hogy a török törvényt fogadják el és ez eset­ben a török csász r jegyesei lesznek. Az átdolgozó a magyar helyzet ismeretében adhatta az aktuális szint a fordítás­nak, s valami összefüggésben kellett lennie e megoldásnak a mü nürnbergi latin kiadásával is, ahol Diocletianus csá­szárt török szultánnak ábrázolták fején turbánnal. A darab humoros-gunyos részeivel is befolyásolhatta a közönséget mint amikor pl. Pabius, a római főember a leányok helyett kormos fazekakat ölelget. A sokat szenvedett nép, mely ép­penugy tapasztalta urainak durvaságát, mint a darabban meg­irt török ragadozást, bizonyos elégtételt erezhetett e már­tir-passió láttán, amikor is hol nevetséges, hol hősi jele­netek során a durvaság és az erőszak megszégyenül, a három keresztény leányról a magaláztatás és kinzás lepereg s Is­ten fájdalom nélkül ragadja őket magához a mennybe. Amikor a forditó a vetélkedést magyarra átültette, az eredeti kü­lönös latin neveit is egyszerüsitette a római történelemből •Vsmert és tárgyuknál fogva beszédesebb nevekkel: Dulcitius - 75 -

Next

/
Thumbnails
Contents