Kardos Tibor: A magyar színjáték kezdetei (Színházi tanulmányok 1., Budapest, 1960)

már a margitszigeti apácák közönsége számára készült,olvasmánynak éppúgy mint szövegkönyvnek. Azonban a bevezető didaszkáliák csipős megjegyzései aligha apácáknak szóltak, sokkal inkább városi, népies közönségnek. Valószinü, hogy az udvari eredetű forditás szélesebb körbe került, valamely nagy ünnepen diákok vagy az iparos vallásos társulat színjátszói adták elő. A Jagello-korban meglévő céhek és nagyszámú vallásos társulatok, konfraternitások komolyan befolyásolták szini életünket, márcsak azért is, mert hitbuzgalmi célokból igyekeztek megjeleníteni vallásos tárgyakat. E mü előadhatóságát, sőt a szinrevitel tudatos célját szolgálta az átdolgozás iránya.A fordító ugyanis török környezetbe helyezte a darabot. Diocletianus, római császár helyett török császárt mond, s a cselekmény nem abból indul ki,hogy a három szűznek a pogány istenek szobrai előtt kell hitvallást tennie, de egy török betörés során rabolják el őket. Az elébük tárt követelést sem az antik istenek elfogatása, hanem,hogy a török törvényt fogadják el és ez esetben a török csász r jegyesei lesznek. Az átdolgozó a magyar helyzet ismeretében adhatta az aktuális szint a fordításnak, s valami összefüggésben kellett lennie e megoldásnak a mü nürnbergi latin kiadásával is, ahol Diocletianus császárt török szultánnak ábrázolták fején turbánnal. A darab humoros-gunyos részeivel is befolyásolhatta a közönséget mint amikor pl. Pabius, a római főember a leányok helyett kormos fazekakat ölelget. A sokat szenvedett nép, mely éppenugy tapasztalta urainak durvaságát, mint a darabban megirt török ragadozást, bizonyos elégtételt erezhetett e mártir-passió láttán, amikor is hol nevetséges, hol hősi jelenetek során a durvaság és az erőszak megszégyenül, a három keresztény leányról a magaláztatás és kinzás lepereg s Isten fájdalom nélkül ragadja őket magához a mennybe. Amikor a forditó a vetélkedést magyarra átültette, az eredeti különös latin neveit is egyszerüsitette a római történelemből •Vsmert és tárgyuknál fogva beszédesebb nevekkel: Dulcitius - 75 -