Kardos Tibor: A magyar színjáték kezdetei (Színházi tanulmányok 1., Budapest, 1960)

rabban előzi meg teológiai vita a passiót,ugy amint azt Temesvári Pelbárt Próféta-játé

kában, illetve Égi-Pe

rében láttuk. Ugyanakkor a passióknak mintegy háromnegyed részében azok a látványos Jelenetek uralkodnak, melyek a ciklikus misztérium-dráma nagy passiójára emlékeztetnek, de amelyek a drámai prédikációkban,a devóciós játékokban is erős hangsúlyt nyertek, mint pl. a főpapok tanácsa, Júdás története, Jézus elfogatása,vallatása, Pilátus előtt való megjelenése megostoroztatása,stb. A csiksomlyói passiók egyidőben a devóciós játékok és a látványos passió örökösei. Ueg kell még emliteni, hogy Szeged - Alsóvárosban és Tápén ma is énekelnek passiókat, részben a Kálvárián, részben a templomban nagypéntek délutánján.Bár a keresztút stációinak felállítása és ünneplése maga késői eredetű, azonban az itt énekelt darabok szemmelláthatóan a drámai beszédekből keletkeztek, sőt azoknak olasz válfajára emlékeztetnek, még régebbi időkre visszamenve, a laudákra. A szóbanforgó szegedi passió-részek ugyanis verses planetusok:Mária siralom, Judás-siralom, Ádám, Jézus és Hária beszélgetése a Koponyák hegyén. Vetélkedés, haláltánc, bábtáncoltató ének, Mártir-passió Már a XII. századtól kezdve kezdték nyugaton megjeleníteni előbb szövegekben, majd színpadra is vinni azokat a drámai vetélkedéseket, melyek a lélek jó és rossz erői közötti küzdelmet fejezték ki. Ez a műfaj természetszerűleg drámai jellegű volt, és tekintve a tét nagyságát, hiszen a vita a hivők hite szerint a lélek sorsát döntötte el, ez a küzdelem sorsdöntőnek látszott, méltónak arra, hogy szinrevigyék. A vetélkedés két irányban fejlődött, egyrészt mint sorsdöntő küzdelem a jó és a rossz hatalmai között a lélekért, másrészt mint valami "égi pör", mintegy előre bocsájtott "Utolsó ítélet", melyben a legfőbb biró mond Ítéletet, Az ilyenszerü vetélkedések nem érték be két-három szereplővel,hanem a résztvevő drámai alakok száma elérte a nyoloat- 69-