Kardos Tibor: A magyar színjáték kezdetei (Színházi tanulmányok 1., Budapest, 1960)

dik köretként, aki felmegy a mennyekbe, ahol az Isteni Bölcsesség megtanítja, mely tulajdonságokkal kell rendelkeznie Jézus anyjának. Az égi szereplő ezt tizenkét pontban és oly hosszadalmasan fejti ki, hogy maga Pelbárt e "forgatókönyv'

1 szerzője jegyzi meg: "... hogy azonban a sok hosszú beszéd unakodást ne támasszon, röviden elhagyom ezeket. Lássunk a dolog rendjéhez e részben ismét históriás módon, mint kezdetben. Ha tetszik, megtarthatod a históriás előadást, va1 mennyi csillag magyarázásában: mintha Isten Bölcsessége tanítaná Dávidot a mondott jeles vélekedésekkel és okokkal amannak kérdéseire. "Ezt a hosszadalmas elmélkedést persze ki is lehetett hagyni és csak a vezérszavakra korlátozni. A harmadik jelenetben Dávid visszatér a limbusba, s beszámol küldőinek. Ezután a cselekmény gyorsan pereg. A negyedik jelenetben Dávid király már Máriával beszélget. Az ötödikben Dávid jelenti az Urnák, hogy megtalálta a kiválasztottat, mire Isten angyalokat küld Názáretbe. A hatodik jelenetben bekövetkezik az angyali üdvözlet. A hetedikben az angyalok visszatérnek az égbe és dicsőitik a leendő Anyát. A drámai beszéd most már igen apró jelenetekre bomlik: a nyolcadik jelenetben például az Atya, Flu és a Szentlélek lenéznek az égből és Máriát szemlélik.A kilencedikben Dávid visszatér a limbusba és a szentatyák énekével zárul a játék. Temesvári Pelbárt játékának színrevitele annyival könnyebb volt, hogy a szerző ahol osak lehetséges, bibliai szövegeket, zsoltárokat, himnuszokat dolgozott bele müvébe, amelyek az ő idejében úgyszólván egytől egyig le voltai fordítva magyarra. Es a latin vezérkönyv könnyű magyar előadását biztosította. Amellett a Stellárinmna

k olyan a szerkezete, hogy a terjengős tanitórészeket a cselekmény kára nélkül ki lehetett hagyni. Láttuk ezt az un. 12 csillag vagyis Mária tulajdonságainak fejtegetésénél, sőt egyáltalában az egész ^gi Per

t ki lehetett hagyni és csupán a Próféta-játékot adni elő. - 59 -