Kardos Tibor: A magyar színjáték kezdetei (Színházi tanulmányok 1., Budapest, 1960)

óban a szerző utasításokat ad a többi szónoknak, hogy mely pillanatokban alkalmazzanak illusztráló,vagyis bemutató képeket, illetve pantomimikus ábrázolást. Egyszóval a prédikátor egy személyben szerző,rendező, rezonőr, színészj célja a lehető legnagyobb fokú ráhatás a közönségre. A "drámai beszédek"és a "devociós játékok" szövegét a középkori misztika végső fejleményének tarthatjuk emberies magatartása, érzelmessége és a benne megnyilatkozó drámai szenvedély miatt. "" éppen ezek a tulajdonságok hozzák bizonyos értelemben a renaissance szinjáték közelébe és teszik átmeneti műfajjá. A magyarországi "drámai beszédek"áttekintése igen érdekes eredményekkel jár mind a műfaj átvételének időpontjára, mind elterjedettségét, mind pedig hatását nézve. A fentebb meghatározott sajátságokat feltüntető húsvéti prédikációk közül az első, mely magyar földön jelenleg rendelkezésünkre áll, a IV. század közepe tájáról való Sermones Dominlcale

s-ben olvasható. Ez a beszédgyüjtemény délvidéki eredetű, bizonyos jelekből kikövetkeztetve Mohácshoz kapcsolódik és egyes szálak Pécsre vezetnek. E kódex egyik húsvéti prédikációja a legbővebb és leggazdagabb mindazon "drámaibeszédek" között, melyek Magyarországon egyáltalán fennmaradtak. Ez arra enged következtetni, hogy az első átvétel sokkal korábbi, még visszanyúlik a XIV. századba. Mindenképpen azonban a XV. század harmincas éveitől kezdve olyan társadalmi küzdelmek zajlottak le éppen a délvidéken, melyek a megjelenítést, mint a meggyőzés eszközét felhasználták. A huszita prédikátorok tanitásaik illusztrálására nagyon is használták a gúnydalt,szatirikus jeleneteket és fő* ként képeket. A délvidéki és erdélyi husziták ellen fellépő két ferences barát: Giacomo delle Marche és Giovanni da Capestrano nemcsak hogy mindketten az Abruzzok vidékéről valók, ennek a drámai műfajnak hazájából, de tudjuk, hogy maguk is szereztek ilyen "drámai-beszédeket". Jogos a feltevés, hogy az általuk müveit műfajt az adott helyzetben a - 56 -