Kardos Tibor: A magyar színjáték kezdetei (Színházi tanulmányok 1., Budapest, 1960)

Az újfajta népies vallásos dráma első nyomai közül való a XIV. század utolsó negyedéből Sopronból ssármazó Húsvéti Szekvenci

a is, melynek szövege szintén korábbi. Szerkezetileg hasonlít az antifona-jellegü költészetre, midőn a kórus megszólít egy bibliai személyt, de sokkal mélyebb Jacopone da Todi hires laudájának, a Donna del Paradis

o-nak hatása, mely nagyjából a Hírnök és Mária között megy végbe, s ahol a Hírnök Mária kérdéseitől, panaszától megszakitva mondja el részletekben a passió történetét.A mi húsvéti szekvenciánkban a Kórus szólítja fel Mária Magdolnát, s az mondja el a passió eseményeit. Magát a drámai párbeszédet a szenvedés költészete járja át, mint általában a laudákat. Drámai beszéd, devóciós színjáték

. A drámai laudákból sarjadt ki a devóciós színjáték Itáliában és a XIV.-XV.században fejlődött ki. Magyarországra is eljutott, még hozzá ugy szólván egyidőben. Már a flagelláns-mozgalomban,de legalább is a letelepített flagelláns társulatoknál összefonódott megrendülést célzó szónoklat az énekelt és eltáncolt, eljátszott drámai szövegekkel és magával az önostorozással, mint bűnbánati cselekménnyel. Mi sem természetesebb, mint hogy a Ferenc-rend, mely különöskrp azzal volt megbízva, hogy az "eretnek" tömegek lelki gondozását végezze Umbriában és a közeli Abrazzók. hozzáférhetetlen hegyi tájain földmivesek és pásztorok és természetesen polgárok között, nagy mértékben használta fel a prédikációval együttjáró megjelenítést s Így kifejlesztette a "fél - drámai beszéd" /predicazione semidrammatica/ műfaját.Ez azután egyre inkább a dráma irányéban fejlődött, és firenzei területen, ahol a legnagyobb arányú vallásos drámák keletkeztek, a prédikáció már csak csökevényes formájában maradt meg: nagyrészt a prologusban és epilógusban. Azonban a fejlődésnek ez a vonala szinte általános, a "féldrámai beszéd" átalakul "devóciós játék"-ká,melyben az ereie^ileg csak illusztrál

ó jelenetek összefüggő egészbe álla54 -