Kardos Tibor: A magyar színjáték kezdetei (Színházi tanulmányok 1., Budapest, 1960)

vő hullámok összecsapnak a délről érkezőkkel, a tiltakozas uj formái uj Ízlést, uj irodalmi és drámai formákat hoznak létre. A különféle eretnekek tömegmozgalmai /katharok, azaz páterének,valdensek, spirituálisok, flagellánsok/ létrehozi ta vallásos költészetben óriási érzelmi feszültség, roppant erő jutott kifejezésre, nem egyszer a nép szigorú Ítélete a hatalmasokról. így jöttek létre a drámai laudák és a vallásos színjáték uj, emberies ága, mely a passiót az Anya és a Piu drámájában oldják fel. Persze a hivatalos egyház is 1gyekezett ezt felhasználni,s e mozgalmakat leszerelni éppen külsőségeinek átvételével. A népi mozgalmak ereje éppen ezért folyamatosan átterelődött a közvetlen harcra, a vándormozgalom és a vallásos tömegmozgalmak elszánt és öntudatosuló plebejus népéből sokan zsoldos fegyveresnek állnak,s a zsellérek számának szaporodása egyre növeli e fegyveresek számát. Ez a körülmény teszi lehetővé a XIV. század óriási erejű parasztfelkeléseit, mint a francia "jacquerie", melyeket a városokban a plebejus nép hatalmas felkelései kisérnek Németalföldön és Olaszországban egyaránt, hogy azután a XV. és XVI. században sorozatosan következzenek be ujabb és emlékezetes népi felkelések, mint a magyarországi és a németországiak. Nem lehet elmulasztani annak Langsulyozását, hogy a városi és falusi nép növekvő elkeseredésével és ellenállásával egyidejűleg a középkorvégi értelmiség is rohamos fejlődésen megy keresztül. A pénzgazdálkodás, mely az egyházi és világi feudálisokat a kizsákmányolás fokozására késztette, az Írásbeliség szerepét is növelte: számadással, könyveléssel, okiratok feljegyzésével, levelezéssel, jogi ügyek intézésével foglalkozó Írástudó réteg jelenik meg európaszerte, számban gyorsan növekedve. A polgári comunék járnak e fejlődés élén, és a számukra olyannyira megfelelő egyetemek, melyek a laikus gondolat érvényesülésének központjai. A nagy francia és olasz egyetemeken mint Páris,

Montpellier, Bologna, Padova, diadalmaskodik az averroizmus, Aristotele» - 37 J