Kardos Tibor: A magyar színjáték kezdetei (Színházi tanulmányok 1., Budapest, 1960)

A vitézül holtak seregeinek utolsó harca ez az üdvözöltek országába jutásért.Szövege megragadó drámai szöveg, melyben "Boldogasszony kis kertje^, "aranya", s a "Jordán vize" békésen megférnek egymás mellett. Az ősi szövegben a lélek megmaradásáért folyik vita, később uj mozzanatok vegyülnek bele, és az eredetileg mágikus-vallásos játék profánra hangolódik: az idegene

k tartotta hidon minden ellenkezést legyőzve a magya

r sereg vonul át. A drámai vita feszültsége nem enyhül, a tét nagysága nem változik, de tárgya leköltözik a földre. Világi drámai jelenetek népi nyelven, drámai balladák, szatirikus játékok Középkori színjátszásunk előzményei között emiitettük és tárgyaljuk a Léi-mondá

t.mely egy szélesebb epikumból kiemelkedő epizód,önálló drámai szerkezettel. A fejlődés csiráját mutatja ez a monda megjelölve a drámai fejlődés bizonyos lehetőségeit,vagyis amikor egy epizód önállósuld Emellett fel kell tételeznünk a ballada - szerű rövid epikumok létrejöttét, melyeknek eredetileg is dramatikus volt a jellege. A Csodafiuszarvas ének

e péld. határozottan az önálló drámai rövid-epikumok csoportjába tartozik. A Csodafiuszarvas éneké-hez hasonló rövid epikumok azok az énekek is, melyeket balladáknak nevezünk, s amelyek nem egyszer drámai jellegűek. Éppen a Csodafiuszarvas ének

é-h4z hasonló megoldású ballada a Julia szép leán

y éneke, amelyben a napot, holdat, csillagokat hordó égi bárány látomása és a mennyei lakomára való meghivás- rendkivül közeláll a csodaszarvasmondához. Éppen ezért elfogadhatatlan az a magyarázat, mely a váradi kapitány leányának középkor-végi történetéből igyekszik levezetni e legendás történetet. Hogy a pogány, alkalmasint nagyon is komor ritust tükröző mondát később kereszténnyé tették, az istennek felajánlott apácák felavatására vonatkoztatták, hihető. De e költemény régies epiká- 26 -