Kardos Tibor: A magyar színjáték kezdetei (Színházi tanulmányok 1., Budapest, 1960)

hozzásegítik. A magyar szöveg bevezetője sokkal komorabb, mint a német eredetié, ugy látszik a forditás vigasztalásul készült, bár nincs pontosabban meghatározva, milyen termé­szetű megpróbáltatások érték a Báthory-családot. A beveze­tés egy-egy éles kitétele az idegen uralom ellen, /amikor­pedig Báthory Miklós Szatmár és Szabolcs főispánja volt és Miksa császár tanácsosa/, az ország részekre szakadásának felemlegetése, a békétlenség felrovása, a szerző aggodalma örök hatalom terjeszkedése miatt mind igen érdekessé te­tőik ezt az irást. Ugyanakkor a szöveg megrövidítése, az a körülmény, hogy az énekelt részeket a szerző egyszerűsítette, a huma­nista vonatkozásokat elhagyta s biblikus utalásokat ikta­tott bele, arra mutat, hogy a darabot valóban elő is adták. Mindez nem változtat azon a tényen, hogy a darabba csupán Káin alakja vitt valamelyes életet. Kain alakját az teszi vonzóvá, hogy a színdarab még nem az elvetemült gyilkost mutatja be, hanem egy mihaszna, tudatlan úrfit, akinek é­letnézeteiben egyszersmind a renaissance-kor életvágya jut kifejezésre. Káin, ugy ahogy Szegedi Lőrinc fordításában előttünk áll, egy XYI. századi aranyifjú: "No, ambar dörö­giön Adam biro, de ez az en regulám, hogy nagy duskat inni es frissen tantzolni akaroc, iszom, lakom, es palljazoc. Haja leányoc, most vagyon az arany üdő, eszem, iszom,mig iffiu vagyok, pokolt az wtan könyü meg talalnom. Äly mig elhetz,hamar el mulic ez kedues iffiúság aggsagra, horutas­ra fordul minden előtted, minem iob iambor volt apam is mi nálunknál, miért most illyen nagy szent, io, io, io el me­gyec nagy örömmel, hogy az anyam visza ne hiyon." Szegedi Lőrinc különben kurtitani szokott Selnecker szö­vegén, ehelyütt nyilván élettapasztalatai vonzák a bővítés­re. Természetesen van a munktban szándéktalan komikum is, mikor az Úristen seját személyében megjelenik Ádám és Éva házában, mintegy uralkodó kedvelt főúri hívénél, és kate­kizálni kezdi a gyerekeket. Ez a színdarab nagy messzeeég­- 127 -

Next

/
Thumbnails
Contents