Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 29., Budapest, 1992)

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

még az előző kötetben - bukkant fel először a városban, majd 11 év múlva ismét. Ezt követően 22 év múlva hallat magáról, 1875 Őszén, ha ugyan egy és ugyanazon személyről van szó. Ugyanis ekkor a források szerint Carl von Rémay név alatt kérte a várostól az előadási engedély kiadását. Mivel egyértelműen nem bizonyítható, hogy egyazon személyről van szó, ezért mind a két névalakot feltüntettük. A másik ilyen kérdéses eset Taschler József személye körül keletkezett. Ez a névalak először 1866-ban bukkant fel s akkor, mint Szombathely város főbíráját nevezték meg a dokumentumok. Majd 8 év múlva feltűnt újból ez a névalak, de már, mint Szeged szab. kir. város rendőrfőkapitánya. Mivel egyértelműen nem lehet bizonyítani, hogy egy személyről van szó vagy csupán csak névazonosságról, ezt a névalakot külön-külön publikáltuk a névmutatóban. Fontos újból megemlíteni, hogy a kötet csak a regesztákban előforduló személyneveket tartalmazza, mégpedig a megfelelő regesztaszám feltüntetésével. A KÖTETBEN FELTÜNTETETT FÖLDRAJZI NEVEK MUTATÓJA A földrajzi nevek elnevezés általában helyneveket jelöl. Egy-két esetben előfordult azonban, hogy nagyobb régiók (megye), vagy országrészek, országok (Erdély),vagy földrészek elnevezései szerepelnek a mutatóban. A „Pécs" és „Baranya" címszavak jelölésétől érthető okokból eltekintettünk, ui. minden egyes regeszta helyi vonatkozással bír. A helynevek mutatójának elsőrendű szerepe az, hogy a színjátszással kapcsolatos településeket is jelöl, arra az esetre, ha a kutatás konkrét földrajzi helyre vonatkozna. Általuk bepillantást nyerhetünk a korabeli színjátszás emlékhelyeibe is. 16