Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 29., Budapest, 1992)

A REGESZTÁK KORSZAKOK SZERINTI ISMERTETÉSE - I. 1849. szeptember 3-tól 1853 március 18-ig

tek tőle engedélyt. Az előadást virágvasárnapra tervezték. A megyefőnök megadta az engedélyt, de csak azzal a feltétellel, ha az valóban jótékony célokat szolgál majd. A következő nap, III. 19-én ui. már az új bérlő költözik be a színházba Latabái* Endre és társulata személyében. Pr: PVT. ir. 1152./1853. Ny: Magyar. 52. Tá: 1853- III. 14. A m. kir. Helytartótanács 5451 sz. a. leirata, melyben az új színháztulajdonos és a színház jogállásáról tesz fel kérdéseket. Ta: Pichler József pécsi polgár ui. megvásárolta a színházi részvényeket, ezzel magántulajdonba került a város egyetlen színháza. A város tanácsa a II. 26-án érkezett leirat megválaszolására külön közgyűlést hívott össze. A jelenlévő új tulajdonos közreműködésével az alábbi választ terjesztették fel a m. kir. Helytartótanácshoz pontokba szedve: 1. A nyári évadok ideje alatt nem lehet arénát, vagy színkört létesíteni, mert ez rontaná az új tulajdonos és a színház esélyeit. 2. A színházban „Ne csak német nyelven tarthassanak színi előadásokat, hanem legyen mindenkor nyitott versenyeztetés a magyar színészetnek is. Ezért a folyamodó által jelenleg bírt színházépület ne viselje a kirekesztő német nevet, hanem maradjon meg az eddigi nevezett alatt, úgymint Városi Színház." 3- A tulajdonos által a színészekkel kötendő szerződések „a város közérdek iránti szempontjából köttessenek". 4. Táncvigalmak és egyéb alkalmi előadások engedélyezése továbbra is a város feladata. Ha: A választ IV. 6-án expediálták. Pr: PVT. ir. 1413-/1853. Ny: Magyar-német. 88