Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 29., Budapest, 1992)

PÉCS SZABAD KIRÁLYI VÁROS SZÍNJÁTSZÁSÁNAK TÖRTÉNETE A LEVÉLTÁRI FORRÁSOK TÜKRÉBEN 1849-1886 KÖZÖTT

megismerhette e kiváló művészeket. E négy esztendő alatt a következő magyar színészeknek tapsolhatott a pécsi publikum: Balla Kálmán, Bényei István, Tamásy József, Halmi Ferenc, Szigligeti Ede, Egressy Benjámin (Béni), Pifkó Riza, Németh Irma. A Nemzeti Színház művészei természetesen a Pesten játszott művek repertoárjából válogattak, így a város lakossága bekapcsolódhatott a főváros szellemi-kulturális körforgásába. Csak pár hónapos késéssel a pécsi polgár is tapsolhatott annak a műnek, ami Pesten, vagy Pozsonyban szenzációszámba ment. Akadt azonban olyan darab is, mint Offenbach Ördög pikulái, amit sokáig csak Pécsett mutattak be Szigethy művészei. A pécsi német színművészet pedig éppen ezt a kulturális hátteret hiányolta. A kezdetekben kapott támogatás főleg politikai volt. A német színjátszás fokozatosan elszakadt az anyaország szellemi bűvkörétől. A hazánkban működő német színtársulatok lassan elszigetelődtek, és fokozatosan kivonultak a magyar szellemi-kulturális életből. Lassú háttérbe szorulásuknak ez volt az oka, nem pedig az ún. magyar nacionalizmus előretörése. A magyar színházi életben betöltött progresszív szerepüket nem lehet, s nem is szabad kétségbe vonni. A Szigethy Imre nevével fémjelzett néhány esztendő után is a Nemzeti Színház művészegyéniségei által szervezett színésztársaságok jutottak el Pécsre. Különösen sikeres volt Sipos Károly és Károlyi Lajos színészeinek vendégszereplése. Mindkét direktor megfordult annak idején Szigethy társulatában is. A kiegyezést követően pedig elhárult minden politikai akadály a színművészet töretlen fejlődése előtt. Városunk kulturális életében 1871 hozta meg a gyökeres változások lehetőségét. „SZÍNRE LÉP" A SZÍNÜGYI BIZOTTSÁG 1871 júniusában jelent meg az ún. községi törvény. Az ekkor kezdődő közigazgatási reform lehetőséget adott többek közt a városi tanácsok elöljáróinak, hogy a megnövekedett igazgatási feladatokat a város kebelén belül megalakult szakbizottságok segítsenek ellátni. Pécs szab. kir. város is élt ezzel a lehetőséggel márcsak azért is, 38