Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 29., Budapest, 1992)
A FORRÁSOK ÉS LELŐHELYEK ISMERTETÉSE
FORRÁSOK ÉS LELŐHELYEK ISMERTETÉSE A kötetben ismertetett forrásanyag zömében Baranya vármegye és Pécs szab. kir. város közigazgatási szerveinél keletkezett dokumentumok. Bár felhasználtunk a kötet regesztáinak összeállításánál olyan színháztörténeti dokumentumokat is, amelyek a pertinencia elve alapján jöttek létre a Baranya Megyei Levéltárban. Ilyen irategyüttes pld. a Baranya Megyei Levéltár Aprónyomtatványainak gyűjteménye, ahonnan plakátokat, statútumokat és a színtársulatok munkáját összefoglaló űn. színházi zsebkönyveket dolgoztuk fel. Azonban a repertórium regesztáinak a zömét a két törvényhatóságnál létrejött iratok tették ki. Az itt ismertetett színháztörténeti korszakban olyan igazgatási szervek anyagával egészült ki a forrásgyűjtemény, amelyek az ezt megelőző korszakban - 1727-1848 - még nem létezhettek. Ezek az ekkor megalakult iratképző szervek a város színjátszásáról még összetettebb képet alkotnak, mint a polgármesteri hivatalnál keletkezett iratok. Ui. ezek az intézmények a hivatali működésük miatt is teljesen más arcát mutatták meg a város színikultúrájának. Az előző kötet dokumentumairól elmondhattuk, hogy azok zöme a város közigazgatási szerveinél keletkezett és csak igen kis hányada jött létre a vármegye hivatalaiban. Esetünkben ez az arány is változott. Lényegesen több a megye testületeinél keletkezett forrással kell számolnunk. Bár a város vezető szerepe érthető okokból e korszakban is megmaradt. A vármegyei testületek elsősorban az ellenőrzést gyakorolták a város színháza felett. S így közvetlenül beleszólhattak a színházi életbe s nem egy esetben a megyei testületek utasításai szerint működhetett csak a város színháza, főleg a Bach-korszak alatt. A város közigazgatása ez esetben csak véleményét mondhatta el, de tulajdonképpen a végrehajtó szervezetek szerepét játszhatták csak el ebben az időszakban. A Bach-korszakban a város, de a megye életében is döntő szerepet játszott az 1849 novemberében felállított Baranya vármegye es. kir. Megyefőnöki Hivatal, amelyenk élén mindvégig Cseh Eduárd megyefőnök állt, aki maradéktalanul végrehajtotta a soproni Helytartótanács utasításait, és hivatalosan gyakorolta a színház felett a cenzori jogokat is. 1860-ban a megyefőnöki hivatal megszűnt, és 20
