Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 29., Budapest, 1992)
MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ
Ez a rövid dokumentum a színház magánkézbe kerülését dokumentálja, amely egy téves ismeretet oszlat el. Eddigi ismereteink szerint a magánkézbe került színház tulajdonosa Oertzen Gusztáv volt, de csak 1856-ban lett az épület tulajdonosa, és csak ekkortól játszhattak először magyar komédiások a színházban. Ezzel szemben ez a dokumentum is egyértelműen bizonyítja, hogy az első tulajdonos Pichler József pécsi polgár. Később ennek leánya Pichler Franciska kapta örökül a teátrumot, és amikor férjhez ment Oertzen Gusztáv ulánus főhadnagyhoz, akkor került a színház - házasság révén - a volt tiszt tulajdonába. 4. A városi színház általános állapotáról tartott szakvizsgálat jegyzőkönyve. Az ismertetett archív iratok közül ez az egyedüli német nyelven íródott dokumentum. A terjedelmes jegyzőkönyv nagyon pontos leírást ad a színház állapotáról, ui. alig telt el 15 esztendő, s az épület általános átalakításra szorult, mert a kivitelezési hibák miatt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos ekkor kénytelen volt jelentős anyagi áldozattal helyrehozni ezeket a hiányosságokat. Sőt a színház világító és fűtőberendezéseinek fejlesztésére is sor került. Új szerkezetekkel látták el a színpadteret is. Ezzel az átalakítással újra biztonságossá vált a játék az első kőszínházban. Magáról a színházépületről nem maradt fenn semmiféle dokumentációs anyag, csak a helyszínelési jegyzőkönyv pontos beírásából tudunk rá következtetni. Az akkurátus szakértelmet igénylő műszaki leírásnál olyan nagy hírű műszaki és építész szakemberek működtek közre, mint Lukrits Ignác városi mérnök, vagy Piatsek Antal kiváló helyi építőmester. 5. Szigligeti Ede a Nemzeti Színház rendezőjének előadási engedélykérelme Nagy József polgármesterhez. Ez a levél is azt bizonyítja, hogy a pesti Nemzeti Színház művészei milyen élénk kapcsolatot építettek ki a város veze18