Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 29., Budapest, 1992)

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

A VÁROSBAN JÁTSZÁSI JOGOT ELNYERT NÉMET ÉS MAGYAR SZÍNTÁRSULATOK IDŐRENDJE Fontosnak tartottuk, hogy a forrásgyűjtemény kiegészítéseként, illetve segédleteként a városban előadási jogot elnyert színésztársaságok igazgatóit is kronológiai sorrendben feltüntessük. Ugyanis sok esetben a színigazgatók és művészeti tevékenységük adnak rangot az egyes kultúrtörténeti korszaknak. Ezért a kutatói érdeklődés elsősorban az ő személyükön keresztül irányul az egyes korszakokra. Ezt az űn. méltóságsort (archontológiát) elsősorban a levéltári forrásokra hagyatkozva állítottuk össze. Már az ezt megelőző kötetben is hivatkoztunk Kardos Emíliára, aki összeállította a német vándortársulati igazgatók névsorát. Munkája ebben a kötetben ismertetett korszakra is kiterjedt, de ugyanazokat a fenntartásokat most is el kell mondanunk. •Az archontológia összeállításánál Kardos E. másodlagos forrásokat vett alapul, úgymint a sajtót, az aprónyomtatványokat és egyéb bibliográfiai forrásokat. Ezek pontatlanságait nem vette forráskritika alá. Ezért számos helyen nemcsak kiegészíteni kellett ezt a listát, hanem újra is kellett írni. A források által összeállítható méltóságsorban szereplő direktorok több, mint a felét nem ismertette, akiket pedig szerepeltetett azok már rég nem voltak a városban, vagy ha mégis, akkor nem abban az időpontban szerepeltek, mint az a dokumentumok egybevetése után valószínűsíthető. Tévesen közölte az első magyar színigazgató fellépési dátumát is (1858), de az utolsó német direktorét is (1876). A levéltári adatok alapos összevetése során azonban viszonylag objektívebb képet adhatunk az itt működött színigazgatókról. Bár a rangsor felállításánál is számos akadály merült fel. Az igazgatók névírásánál nem volt különösebb probléma, legfeljebb egy-két esetben több névvariáns is felmerült. De ez a névmutatóban ismertetésre került. Az már jóval több problémát okozott, hogy az egyes társulatok végül is mennyi időt töltöttek el városunkban. Az esetek nagyobb részében a játszási időt a téli, vagy hosszú évad, és a rövid, illetve tavaszi (nyári) idény meghatározás alatt adták meg. Ez a téli idény esetében azt jelentette, 14