Futaky Hajna: A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma I. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 27/1., Budapest, 1992)

RÉTALAPI HLATKY LÁSZLÓ

Tizedik fejezet rétalapi HLATKY LÁSZLÓ 1942/1943 Nagyigényű kultúrpolitikai terveiben Esztergár Lajos polgármester fontos szerepet szánt a PNSZ-nak. A város kulturális életét magas nívón reprezentáló, a publikum ízlését nemes művészettel befolyásoló, fejlesztő intézményt akart, amely szervesen beépül Pécs életébe. A fővárosi Nemzeti Színház igazgatójában, Németh Antalban lelkes szövetségesre talált. Németh Antalnak ugyanis tervei voltak arra, hogy néhány nagyobb városi színházzal eszmei, művészi befolyása révén szoros kapcsolatot alakítson ki éppen a Színész Kamara ellenében. (A Kamara által favorizált stagione-rendszerről neki is lesújtó véleménye volt, s mivel a Nemzeti Színház nem volt a Kamarának alárendelve, nem kötötték annak előírásai.) Jogi, szervezeti lehetőségei ehhez nem lévén, olyan színházak felé orientálódott, amelyek elég bőkezű és igényes városi kezelésben álltak, tehát működésük gazdaságilag többé-kevésbé biztosítottnak látszott (pl. ilyennek tűnt a győri és a kolozsvári színház is, amelyekkel szintén felvette a kapcsolatot). A pécsi polgármester együttműködési hajlandóságát pillanatig sem habozott elfogadni, minthogy beleillett szélesebb koncepciójába. (Mindezekről Székely György tájékoztatott, megerősítve Németh Antal személyes közléseit, amelyeket az 1959-^2-es években tett, amikor a PNSZ rendezőjeként a városban működött.) A Nemzeti Színház valóban sokrétű támogatása túlnyomórészt művészeti értékeket nyújthatott (műsorajánlatot, rendezések, ill. rendezők, tervezők, színészek vendégműködését, díszletek, jelmezek átengedését), emellett a színház üzemeltetése még a régi, önfinanszírozó szisztémán alapult. A fiatal Hlatky László igazgatóra, aki társulatát jórészt ismeretlen, az elcsatolt területekről jött színészekből szervezte meg, valószínűleg azért esett a választás, mert nem a régi rutintól megrontott üzletembergárdához tartozott, s tudomásul vette, hogy induló szezonja mint ezt sűrűn hangoztatták - kísérleti évad lesz. Viszonylagos tapasztalatlansága és a társulatában működő sok újonnan jött színész óvatosságra intette a város illetékeseit, föltehetően ezért (is) kötötték ki szerződésében a próbaévet. Az évad a megújulás erős hangsúlyával indult: reggel Veni Sancte a belvárosi templomban, délután Németh Antal vetítettképes előadása a színházban a Csongor és Tünde színpadi pályafutásáról, majd este a mű előadása (átplántálva a Nemzeti Színház Németh Antal-rendezte kamaraváltozata dr. Székely György betanításában, Szörényi Éva és Pataky Jenő főszereplésével, a pesti díszletekkel, jelmezekkel). Másnap is színre került, kicsit később még egy délutáni „munkáselőadás"-a volt (a két pesti művész nélkül), a negyedik kitűzött időpontban már egy operett került a helyére. 580