Futaky Hajna: A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma I. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 27/1., Budapest, 1992)

FODOR OSZKÁR

Nyolcadik fejezet FODOR OSZKÁR 1927. január 28. - 1937/1938. 1926. november 18-tól 1927. január 27-ig a PNSZ vezetését a városi színügyi bizottságtól kiküldött 3 tagú bizottság (hivalnok és bankemberek) intézte, Asszonyi László koncessziójának megvonása után a szakmai-művészeti vezetést Danis Jenő főrendező látta el. A fenyegető gazdasági helyzetben már a színház bezárásának esélyét is fontolgatták, ám a társulat egzisztenciális megmentésére a város ezt a - „házi kezelés"-nek nevezett - áthidaló megoldást választotta. A soron kívüli pályázatra jelentkezők közül gyorsan választották ki Fodor Oszkárt, a nagy tapasztalatokkal, gyakorlattal rendelkező színházi vezetőt (rendezőt, színészt). Szükség volt a sietségre, december-januárban a társulat biztonságát vesztve bomladozott, nemcsak az elszerződések, hanem a színvonal feltűnő hanyatlása, a szervezetlenség, fegyelmezetlenség jelei is markánsan mutatták a süllyedést. A január végi döntés nem bizonyult elsietettnek. Fodor Oszkár eréllyel és hozzáértéssel látott munkához: a társulatot kiegészítette, vendégeket hozott, igényes(ebb) és népszerű műsorral keltett érdeklődést. A társulat jobb kihasználásával kívánta a színházat eltartani: az éppen nem játszó színészeket nem „sétáltatta", hanem főleg Kaposvárott, illetv^ Nagykanizsán, Baján játszatta. Egy társulattal kívánta Pécs-Kaposvár közös színházát működtetni, de ez csak 1928 tavaszáig sikerült, mert Kaposvár háttérbe szorítva érezvén magát, felmondta a közösködést. A pécsi évad alatti néhány napos vendégjátékok még több városban zajlottak. Sikeres, de ráfizetéses turnét is lebonyolított a pécsi együttes 1928 nyarán Fiúméban, Fedák Sári fellépéseivel. A város elégedettsége jeléül 1928 tavaszán pályázat nélkül bérletbe adta Fodornak a színházat további három évre, tehát 1931 nyaráig. Ekkor és később, 1934-ben ugyanez ismétlődött, 1937-ben pedig további egyéves megbízást kapott 1938. augusztus végéig. Addig azonban súlyos időket vészelt át a színház, kivált az 1930/3l-es évadtól az 1935/36-os évadig tántorgott szakadék szélén. Helyzete ezután sem lett nyugodalmasabb, az országos válság részese volt. A válságról, a kiútkeresés változatairól már 1928 őszétől folyamatosan szó van. Klebelsberg kezdeményezte pl. négy vidéki színházi központ (Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc) és drámai meg operastagionék kialakításával a vidéki színjátszás rendezését, de még tíz év múlt el a tényleges - végül eltorzított - átszervezésig. Fodor Oszkár színházvezetői működését, személyiségét úgy értékelhetjük érvényesen, ha tevékenységének objektív körülményeit meghatározónak tekintjük. Alapvető ezek között az általános elszegényedést jelentő gazdasági válság, amely 1931-32-ben éreztette leginkább a hatását. A megcsonkult országban a vidéki színházaknak lét-nemlét peremén inga378