Futaky Hajna: A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma I. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 27/1., Budapest, 1992)

NÁDASSY JÓZSEF

A PNSZ tagjai gyakran fölléptek a város kabaréiban (olykor négy is működött párhuzamosan), amit jövedelmük kiegészítése céljából engedélyezett az igazgató. A Pannónia Színpad 1921. május végéig játszott folyamatosan, a nyáron több kis kabaréban folytatta működését, majd Modern Színpad néven tűnt föl ismét, később (Békeffy László és ifj. Békeffi István konferanszaival) újra Pannónia Színpadként jelentkezett. Mindegyik kabaré megpróbálta igénybe venni a színházat (próbákra, esőnapra, a díszletek kölcsönzésére stb.), de Nádassy elzárkózott igényeiktől. Érthetően, hisz a színházi szezon minden évben nyár derekáig tartott. A nyári állomáshely(ek) ügye a megszállás után sem rendeződött. Hivatalosan 1922-ben Makó és Nagykanizsa, 1923-ban Mohács és Nagykanizsa tartozott volna Pécshez. Ám az összezsugorodott ország területe kevésnek bizonyult a sok vidéki társulat számára, gyakorlatban az „aki kapja, marja"-elv érvényesült. A pécsiek 1922 nyarán Makón játszhattak, Pécsett ekkor június 25-ig tartott a szezon; 1923-ban július l-jén zárt a színház, Nádassy a társulatot augusztus végéig kifizette, de másutt már nem tartott nyári szezont. Az előadások rendje mit sem változott a korábbi időkhöz képest, szombat délutánonként gyakran volt ifjúsági, olykor gyermekelőadás. 1922 őszén-telén éjszakai előadásokkal is próbálkoztak a bevétel növelése céljából, ilyenkor a közönség pikáns-erotikus művek iránti igényei és a hivatali prüdéria közt próbáltak lavírozni. A gazdasági nehézség nem volt újdonság a PNSZ-ben, nem is került le soha a napirendről, de tény, hogy ez idő tájt olyan válság alakult ki (országosan), amely Nádassyt és utódait is elsodorta. Az infláció nyomán a három évadot végigkísérték a helyáremelések, a bérkövetelések és -emelések, a segélykérelmek stb. 1922 Őszén a város segítségével sikerült továbbvonszolni az évadot, közben Nádassy sorstársaival, a miskolci, debreceni és szegedi igazgatókkal egy tröszt létrehozását tervezte, amelynek lényege a közös társulat lett volna, a drámai, opera- és operett-tagozat váltakozva játszott volna a városokban. Az ötlet nem realizálódott. 15 év múlva a kerületi rendszer hasonlót - rosszabbul - valósított meg. A működésben új művészi tendenciák még alig érvényesültek, annyi talán mégis, hogy a produkciók létrehozásában nagyobb szerepet, és ennek megfelelően nagyobb publicitást kapott a rendező működése. A PNSZ 25 éves fennállását a megszállás alatt, 1920. október 6-án a legszerényebben ünnepelhették csupán: Honthy István alkalmi prológusát mondta el Halasi Mariska a Cigánygrófnő előadása előtt. Megszaporodott a színházi sajtó. Már 1918 óta megjelent a Pécsi Színházi Élet, még hosszú jövője van. A Pécsi Színpad 1921 szeptemberében indult mint a PNSZ „hivatalos lapja", de sem állandóvá, sem az intézmény saját orgánumává nem vált. A következő évben Színház címmel is indult hetilap. 294