Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 26., Budapest, 1992)

PÉCS SZÍNHÁZTÖRTÉNETÉNEK KEZDETI SZAKASZA 1727-1848.

mondott, s egyben kilépett a Nemzeti Casinóból. Az első kőszínház felépítése A M. Kir. Helytartótanács 1839. március 27-én adta meg a színházépítési engedélyt a Pécsi Polgári Casino Részvényesei Társaságának. Ugyanis időközben a Casino 456 db, egyenként 40 Ft értékű részvényt adott ki, hogy elő tudja teremteni az építkezési költségeket, pontosan kijelölve a székháza mellett fekvő fundust (a mai Bírósági Palota keleti szárnya). A Mária utca felé eső színházi telek 17 öl hosszú és 9 öl 2 láb széles volt. A szükséges külső tér érdekében úgy döntöttek, hogy a Casino Székházat lebontják. Az épület lebontására és a kőszínház felépítésére 1839. április 22-én kötött szerződést a Polgári Casino vezetése Schultz Feren

c pécsi ácsmesterrel. Az eddigi feltételezéssel ellentétben tehát a színház főbb munkálatait nem Piatsek Józse

f építőmester végezte el. Bár fia képviselte a nagyhírű építész családot, mivel 8 800 Ft-ért ő végezte el a kőművesmesteri munkálatokat. Schultz Ferenc az alábbi szakfeladatok elvégzését vállalta el: "Az ácsmester úrnak nem csak az ácsmunkákat, mely alatt a padlóburkolat lefektetése és tánczteremmé való alakítása értendő, hanem minden a színházban előforduló sülylyesztők és színházi berendezést, mint kárpitot és kulisszákat, azontúl a tervrajzban megnevezett lakatos és asztalos'munkákat is, sőt gondoskodik az ugyancsak terv szerint szükséges minden fajta épületfáról, éspedig a legjobb fajtából, azontúl egy színházi szakember jóváhagyásával minden más feltüntetett anyagról is, mely alatt a gépezet kötelei is értendők, oly ütemben, melyet a terv azonkívül még külön feltüntet." Az ácsmestet ezentúl kötelezte magát, hogy az építkezés alatt a M. Kir. Helytartótanács Építési Igazgatóságának szakmai utaLXV