Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 26., Budapest, 1992)

PÉCS SZÍNHÁZTÖRTÉNETÉNEK KEZDETI SZAKASZA 1727-1848.

PÉCS SZÍNHÁZTÖRTÉNETÉNEK KEZDETI SZAKASZA 1727-1848 (TANULMÁNY) Az európai színjátszás történetében a 18. század olyan fejlődési színvonalat jelentett, amely egycsapásra megváltoztatta az eddig jórészt perifériára szorult vándortársulatok (staggione) művészi helyzetét. Olyan egyéniségek és költőóriások alkottak, mint Goeth

e , Mol

iér

e, Kotzebu

e , Schille

r. A színtársulatok művészeti színvonalának ugrásszerű emelkedése együttjárt azzal, hogy Anglia, majd Franciaország piactereiről biztos tető alá vonulhattak a vándorkomédiások. S ez a folyamat természetesen továbbhaladt, mígnem a keletebbre fekvő országokat is elérte. Az állandó színházak kialakulása mellett a staggione társulatok továbbra is folytatták vándorló életmódjukat. így az adott országon belül elsősorban a mutatványosok szolgáltatták a színikultúrát az önálló színházak felépüléséig, de sokáig még ez után is. Tulajdonképpen a mutatványosok fénykora csak a 20. században áldozott le. A késő középkori színikultúra fejlődési vonala nyugatról keletre haladt Európában, és legvégső állomása a német nyelvterület volt. Thália üzenete szintén német teátristák közvetítésével juthatott el a Kárpátmedencébe is. Ezek a társulatok az öreg kontinens keleti feléig é^ve szinte keresztül-kasul bejárták mutatványos szekereikkel a birodalom tartományait, hogy a fejlődésben elmaradottabb országokban is meghonosítsák a német és az európai színjátszást . A hőskorszak A török alól felszabadult Magyarország rögös útjain is rövidesen megjelentek a német mutatványosok ekhós szekerei. Az első ilyen vándortársulat 1727-ben fordult meg városunkban. LV