Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 26., Budapest, 1992)
A SZÍNHÁZTÖRTÉNETI FORRÁSOK ÉS LELŐHELYEK ISMERTETÉSE
Ezzel szemben gyakran valóságos taglóként hatnak a szenátus kíméletlennek tűnő, zord elutasításai. De a kor ügyintézén séhez ez is hozzátartozott. Persze, még mielőtt az a vád érhetne, hogy a város akkori vezetőit elmarasztalom a sokszor ridegnek tűnő eljárásaiért, sietek kijelenteni a következőket: a város magisztrátusa a lehetőségeihez képest igyekezett humánusan megoldani a néha nagy létszámban jelentkező vándorkomédiások problémáit. Mikor már a városi színjátszás a város polgársága számára és különböző törekvéseinek részévé vált, éppen a féltő gondoskodás világlik ki a sorok közül. Még olyan helyi hatalmassággal is merik felvenni a harcot a városi színjátszás ügyéért, mint Király Józse f megyéspüspök és a mellette működő Püspöki Tanács. Egyszóval a kezdeti korszak színtörténeti forrásai a város falai közé eljutó, de sokszor mostoha körülmények között tengődő mutatványosok elszánt törekvéseit tükrözik. Ennél már sokkal differenciáltabbak és sokrétűbbek azok a források, amelyek már abból a periódusból valók, amikor a különböző színházalapítási elképzelések megjelennek. 1839-ben meg is valósul az akkori legéletképesebb elgondolás. Maga a színházépítés ügye a polgárságot is megosztotta. Bár zömében a teátrum alapítása mellett kardoskodtak, mégis néhányan hangot adtak más elképzeléseiknek is. Például az 1830-as évek második felében zajló színházalapítási viták ( Balde Jáno s és a Pécsi Polgári Casino kezdeményezései) megosztották a szenátust. De feszültség alakult ki a szenátus és az úgynevezett választott polgárok testülete közt is. A felkorbácsolt indulatok, a személyeskedő vádaskodásoktól kezdve a megvesztegetési kísérletekig bezárólag széles skáláját vonultatta fel a pécsi polgárság ügybuzgalmának. E történéseknek hű közvetítői az akkor keletkezett levelek, beadványok, fellebbezések, műszaki dokumentációk és peres iratok. A felpezsdült hivatali működés során már összetettebb és egymástól jól elválasztható ügycsoportokat, irategyütteseket különíthetünk el. így az alábbi ügyirat-típusokat lehet teljes biztonsággal felsorolni, amelyek a szabad királyi város tanácsa XXVI
