Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 26., Budapest, 1992)
A REGESZTÁK KORSZAKOK SZERINTI ISMERTETÉSE - IV. KORSZAK
más jelentkező nem volt, kiküldtek egy meghatalmazottat Pestre, aki VII. 9-én megkötötte a szerződést. A három évre szóló szerződést tehát pereskedés nélkül senkire nem ruházhatják most át. Viszont olyan szerződést kötöttek, mely szerint telente 3 napot, nyáron pedig végig játszhatna a magyar társulat a városban. Pr PVT ir. sz. n. 1840. Ny Magyar. 257 . Tá 1840. VIII. 1. Alexander Schmid t erkölcsi bizonyítványa. Ta A direktor elküldte a város vezetésének Pest szab. kir. város által kiállított erkölcsi bizonyítványát. Kéri a tanácsot, hogy támogassa a vállalkozást. Személyzetét most szervezi a hírlapokban közzétett hirdetések alapján. Már szerződtetett "színi mestert, rendezőt, gépelyészt, több színészt és egy egész zenekart". Kérte a magisztrátust, hogy "a bérbe vett Városi Színházban német színi mutatványok adhatására a kegyes engedelmet" adják ki. Mellékelve az 1840. VII. 28-án kiállított német nyelvű erkölcsi bizonyítvány . Pr PVT ir. sz. n. 1840. Ny Magyar és német. 258 . Tá 1840. VIII. 1. A Pécsi Polgári Casino Sey Feren c alkalmatlanságát bizonyítja a városi tanácsnak. Ta Meglátásuk szerint Sey "erkölcsi, vagyoni lehetetlen voltát tanúsította". Színészeit pofozta, bérükkel rendszeresen késlekedett, önálló ruha- és könyvtára nem volt. Csak hét öreg ócska német öltözete volt. A színházat "jóval több díszítvényekkel, színi eszközökkel, vagyis tökéletesebben ki bútorozva adtuk által, mintsem nékie el láttni kötelesek lettünk volna". Sey azt állította, hogy színházi 103