Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 26., Budapest, 1992)

A REGESZTÁK KORSZAKOK SZERINTI ISMERTETÉSE - III. KORSZAK

tott választmányi ülésének jegyzőkönyve.) Ny Magyar. 193. Tá 1839. VIII. 21. Az épülőben lévő színházról szakvéleményt adott a felettes hatóság. Ta A M. Kir. Helytartótanács Budai Főépítő Igazgatóságától Lechner Józse

f aligazgató az alábbi észrevételeket tette: a földszinten és a páholyok melletti oszlopok vagy görög dór stílusúak legyenek, vagy az alsók dór és az emeletiek ion stílusban készüljenek el. Mert "ezáltal a színház belseje sokkal szebb alakot nyerend". Továbbá a "színpad mellett lévő négy ióniai oszlopok a szabályszerű magasságot * által hágják, minthogy ezen rendnél az oszlopderék alsó átmérőjének magasságához oly szerbe kell lennie, mint 1 a 8-hoz, vagy legfeljebb 1 a 9-hez". A falak vastagságát és statikai állapotát megfelelőnek találta. Pr PVT ir. 2735/1839. Ny Magyar. 194 . Tá 1839. IX. 10. Az épülő színház tetőterének kiképzése. Ta A padlástér beépítésére Schult

z külön tárgyalásokat folytatott a Casino vezetőivel. Elérte, hogy a térséget négyszögölenként 3 Ft 50 kr-ért építik ki. Szeptemberben már a színház második szintjén dolgoztak az építőmunkások. Pr PVT ir. 3470/1844. . Ny Magyar. 195 . Tá 1839. IX. 10. A M. Kir. Helytartótanács rendelete a leendő színházban tartandó színielőadásokat illetőleg. 76