Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 26., Budapest, 1992)
MÓDSZERTANI ISMERTETŐ
lődése vezet el oda, hogy önálló színház felépítését is fontolóra vették a tehetősebb polgárok. Ugyanis ez kezdetben jó üzleti vállalkozásnak is tűnt. Az első ilyen törekvés Trabert Péte r képírótól származott, de ő sajnos olyan rózsaszínű álmokat kergetett (nem maradva meg a realitás talaján), mely hamar elillant, mihelyst a városatyák részéről komolyabb vizsgálódás alá került. De próbálkozása ettől függetlenül objektív szükségszerűségből fakadt. A második korszak 1834 februárjában zárult le Johann Bald e isztriai kereskedő és földmérő megjelenésével. III. korszak 1834. X. 13 -1839. XI. 3. Ez az öt esztendő a legjelentősebb a város első önálló színházának megteremtését tekintve. Az új épület átadása 1839. XI. 3-án volt. De nagyon hosszú s nem mindennapi akadályokkal kikövezett út volt az, amit a derék színházkezdeményező pécsi polgároknak meg kellett járniuk. A színház központi helyen való felépítésének ugyanis komoly ellenzői voltak, úgy a szenátusban, mind pedig a helyi egyházi körökben is. A színházért folyó, néha ádáz csatában vérzett el Johann Bald e is, aki óriási lehetőséget látott a Fő téren kialakítandó épületegyüttesben. S ez magába foglalta volna a Kávéház, Táncterem, Fogadó és a Színház termeit is. Az 1836-ban megalakult Pécsi Polgári Casino személyében azonban olyan helyi erő vette át a színházépítés ügyét, amely végig verekedte magát az összes felmerült buktatókon, s fel is építette a város első kőszínházát, mely közel három évig a "Deutsche Theater" nevet viselte. E küzdelmes korszakot öleli át ez a fejezet. IV. korszak 1839. XI. 5.-1840 végéig A legrövidebb periódus ez a városi színjátszás történetében a maga 14 hónapjával. Tulajdonképpen az első színházi évad és a "Pétsi Magyar Színész Társaság" itteni szereplésével kapcsolatos dokumentumokat tartalmazza. Szintén jelentős szakasz ez, XIII
