Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 26., Budapest, 1992)

MÓDSZERTANI ISMERTETŐ

MÓDSZERTANI ISMERTETŐ A regeszták ismertetése Pécs város színjátszásának történetéről már megjelent egy forrásgyűjtemény. E feltárás során a regeszták annotációja sok esetben csak rövid tényszerű közlésre szorítkozott. Elsősorban terjedelmi okok miatt, másfelől pedig maguk a források is meglehetősen szűkszavúak voltak. A most feltárt 122 évet felölelő időszak regesztái számukat tekintve jóval kevesebbek, mint az előző kötetnél. De tartalmilag jóval több információt és adatot tartalmaznak. Tulajdonképpen majdnem az összes feldolgozott forrásról készült annotáció. Több dokumentum esetében jóval nagyobb teret szenteltünk a bemutatásukra. S ezt elsősorban az iratban foglaltak és nem utolsósorban a korszak ma is lenyűgöző nyelvezete tette indokolttá. Az eddig már nyomtatásban megjelent ilyen jellegű forráskiadványokhoz hasonlóan a regeszták szerkezeti felépítése csak egy helyütt változott meg. így a regeszta tartalmazza továbbra is a forrás tárgyát (Tá), tartalmát (Ta), az ezzel kapcsolatos határozatokat (Ha), és az irat eredetét, azaz levéltári őrzési helyét. Ezenkívül minden egyes regeszta esetében feltüntettük azt is, hogy milyen nyelven íródott. A korszakok és a tematikai csoportok kialakítása A forrásgyűjtemény közel 130 esztendő színjátszástörténeti emlékeit taglalja. Összességében csak 1800-tól rendelkezünk folyamatosan erről a területről keletkezett forrásokkal. A pécsi színjátszásra utaló első adat 1727-ből való, de ez időponttól 1800-ig áttekintve csak öt színháztörténeti dokumentumra bukkantam. Ez a tény is indokolta, hogy a korszakok első szakaszai viszonylag nagy időhatárok között mozogjanak. XI