Kerényi Ferenc: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai 2. - 1946-1949 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 25., Budapest, 1990)

b. Gazdasági szempontok

: dolgozó népünk nem tekinti, mert nem is tekintheti magáénak ezeket a színházakat és nem is támogatja őket olymértékben, hogy üzletmenetük rentábilis lehessen. Ezért, valamint a tőkés igazgatók gazdasági manipulációi folytán ez év május 31-én a vidéki színigazgatók köztartozása 576 956 Ft volt. c. Személyi szempontok

é vidéki színtársulataink személyi összetétele sem művészi, sem politikai szempontból nem kielégítő. Sok a tehetségtelen színész, ideológiailag képzetlenek, és magánéletükkel sem képviselik mindig kultúrpolitikai célkitűzéseinket . Átszervezési javaslat Mindebből következik, hogy vidéki színészetünk mostani formájában nem alkalmas többé a rá váró feladatok megoldására. Vidéki városaink egyelőre még nem képesek egy állandó nagyobb társulatot egész éven át egyedül foglalkoztatni és eltartani. Nagyobb területet kell összefognunk, az egyes társulatok számára több városban kell játszási lehetőséget biztosítanunk, így nem lesznek kénytelenek 2-3 naponként próba nélkül új és új bemutatót tartani, és sok rossz darabot rossz előadásban bemutatni. Kevés, de jó társulat kell, melyek jó darabot, sok próbával, jó előadásban adnak. Ha így megadjuk a lehetőségét annak, hogy a társulatok gazdaságilag is, művészileg is jobban működhessenek, helytelen volna továbbra is magánvállalkozók kezén hagyni őket. ügy, mint a fővárosban, vidéken is át kell térnünk az állami színházak 586