Kerényi Ferenc: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai 2. - 1946-1949 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 25., Budapest, 1990)

A társulatok november havi művészi teljesítménye nem felel meg azoknak a várakozásoknak, amelyeket a kezdeti nagyobb nívószubvenció kiutalása kapcsán remélni lehetett volna. A színigazgatók előző felszólításaink ellenére sem mutatják azt a hajlandóságot, hogy művészi értékű darabokat mutassanak be. Ezt látva, Both Béla főrendező úr javasolta, hogy december hónapban a vidéki társulatokat már ne szociális szempontok alapján segélyezzük, hanem szorosan vegyük figyelembe művészi teljesítményüket. \ Lehetetlennek tartja, hogy a dolgozók filléreiből adódó államsegélyt olyan társulatoknak adják, amelyek a közönség műveltsége emelése helyett éppen az ellenkezőjét érik el. Javasolta, hogy a kultűrcentrumokban lévő színtársulatokat erőteljesebben - művészi teljesítményeik alapján - támogassuk, ezért a pécsi és debreceni társulat részére szociális államsegély címén 12 000-12 000 Ft-ot, nívószubvenció címén 10 000-10 000 Ft-ot, a miskolci és a győri társulat részére 12 000-12 000 Ft-ot, a másodrendű színházak közül a kaposvári és békéscsabai színtársulatok részére 8 000-8 000 Ft szociális segélyt, továbbá 3 000 és 5 000 Ft nívószubvenciót, a kecskeméti társulat részére pedig 8 000 Ft-ot utaljunk ki. A harmad- és negyedrendű társulatok közül a három legjobbat segélyezzük nívószubvencióval, ezek közül Hámori Aladár 2 000, Juhász János 3 000, és ifj. Szalay Gyula 2 000 Ft-ot kapjanak. A pécsi társulat tájszínháza részére külön 3 000 Ft államsegélyt adjunk. A segélyezések vég összege 110 000 Ft. Both Béla főrendező úr javaslatához államtitkár úr hozzájárult és a fenti részletezés alapján a december havi államse557