Kerényi Ferenc: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai 2. - 1946-1949 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 25., Budapest, 1990)

Lendvay Ferenc előzetes kalkulációs költségei sem voltak helytállóak, mert abban arra az álláspontra helyezkedett, hogy teljes mértékben állami és városi szubvenció formájában biztosítsa a színház egyébként nagy rezsijét. A színház 64 %-os rezsivel dolgozik. Sem az igazgató, sem a szervezőtitkár nem tettek\a tömegszervezés irányában komolyabb lépést, inkább kényelmi álláspontra helyezkedve akarták a színház bevételét, illetve kiadásait fedezni. Pécs városában, ahol kb. 20 000 üzemi dolgozó van, kellő és jó szervezés mellett legalább 10 000 bérletest lehetett volna biztosítani a dolgozók közül, ezzel szemben a színház csupán 2 200 bérletezést ért el, amely természetesen az egyéb alkalmi színházlátogató közönséget sem tudta oly mértékben felnövelni, hogy az a színház kiadásait fedezte volna. A színház átlag látogató közönsége havonta összesen 6-7 000 fő. Az átlagbevétele 70 000 forint, ezzel szemben az átlagkiadása 85 000 forint. A színház létszáma összesen 101 fő, amely 40 művész, 17 műszaki, 4 adminisztrátor, 20 színtermi személyzet és 20 zenekari főből áll. A színház jelenlegi tartozása 0TI és közadók, valamint 10 000 forint kölcsönből áll. OTI-tartozás 28 000 forint, közadótartozás 37 500 forint, ennél fogva az össztartozás 74 500 forintot tesz ki. Természetszerűleg ilyen vezetés mellett és ilyen színházlátogatottság mellett e tartozás a továbbiak folyamán mindinkább növekedni fog. Az igazgatónak konkrét elképzelése nem volt, a színház további létezését, vagy esetleges más állomáshelyre való átköltözéssel akarta megoldani, de semmi esetre sem gondolt arra, hogy a hibát úgy saját magá784