Kerényi Ferenc: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai 2. - 1946-1949 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 25., Budapest, 1990)

(Megjegyezzük, hogy a beadvány szerkesztői jól tudták, hogy e­redeti bemutatóra készülünk, hiszen Kő Kálmán darabjával is i­lyen értelemben foglalkoztunk.) 1/d. "...Tájszínház több ízben előadta bányavidéken és falvakban Molnár Ferenc: Doktor ú r című kapitalista szellemű zenés vígjátékát". A Tájszínház játszotta a Doktor ú rat, de csak ott, ahol feltétlen szükség volt operett bemutatására, a közönség kiszé­lesítése, megtartása miatt. Mindössze három helyen mutattuk be. 2. "A színház december 1-i határidővel pályázatot írt ki egész estét betöltő darabra. A pályázati határidőt - jóllehet tudomásunk szerint 25 pályamű érkezett be - a színház vezető­sége indokolatlanul egy hónappal meghosszabbította. A beérkező műveket már a pályázati határidő lejárta előtt felbontották és kiadták olvasásra a színház tagjainak, aminek következtében felmerülhetett a plagizálás lehetősége. A műveket elbíráló bi­zottságban a Batsányi Társaságba tömörült írók közül senkit sem kértek föl, s így előállt a helyzet, hogy írók műveit nem írók és kritikusok bírálták felül, ami a pályázó írók önérzetét mé­lyen sérti". Hogy a pályázatot miért hosszabbítottuk meg, bevezetőnkben megindokoltuk. A pályaműveket felbontottuk bátran, mert nem volt titkos a pályázat, s minél előbb olyan színdarabot akartunk ta­lálni, amely bemutatásra alkalmas. A bíráló bizottság nem állhat a Batsányi Irodalmi Társaság képviselőiből, mert hiszen rájuk számítottunk legelőször is, mint pályázókra. Egyébként bíráló­778

Next

/
Thumbnails
Contents