Kerényi Ferenc: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai 2. - 1946-1949 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 25., Budapest, 1990)

rendszerére. A fenti szempontok értelmében a mostani 25 társulat helyett (beleértve a Szegedi Nemzeti Színházat is) 6 kerületi színtársulatot, 1 bányász-staggionét és 1 operastaggionét javasolunk felállítani. Ezek területi beosztását az I. sz. melléklet mutatja. A társulatok működésének gazdasági alapjai Egy-egy ilyen vidéki társulat szervezeti felépítését a II. sz. melléklet, költségvetését pedig a III. sz. melléklet tartalmazza. Az összeállítás szerint egy havi összkiadásuk 105 110 forintot tesz ki, a 8 társulatnak egy évi összkiadása tehát 10 090 56 Ft. A színházak bevételi lehetőségei a következők: Minden társulat prózai és operett részből áll. Amíg az egyik egy városban játszik, a másik játszhat egy másik helyen. Egy társulatra tehát nem 300, hanem 400 előadást számíthatunk egy évben. A vidéki színházaink általában 500 férőhelyesek. 50 Vos látogatottságot véve alapul, a 8 színház összesen 8x400x250, tehát 800 000 jegyet adna el, az opera-staggione azonban nem tarthat 400 előadást, így csupán 750 000 jegy eladásával számolhatunk. A jegyek árát 2-4-6 forinttal véve 750 000 jegy 4 forintos átlagárban 3 000 000 Ft A költségvetésben eddig a Szegedi Nemzeti Színház 3 000 000 Ft összkiadással szerepelt. Nem méltányos tovább is fenntartani Szegednek ezt a kiemelt helyzetét a többi várossal szem587