Kerényi Ferenc: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai 1. - 1946-1949 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 25., Budapest, 1990)

művészeti kérdésekben szakvéleményt adott és általában tanács­adó szerepet töltött be a VKM Művészeti Ügyosztálya mellett. A Művészeti Tanács állította össze pl. a vidéki színházak­nak ajánlott irodalmi értékű prózai művek jegyzékét, alakítot­ta ki a társulatok tevékenységének elbírálásához a szakmai-mű­vészeti irányelveket, és részt vett a társulatok munkájának értékelésében. A Művészeti Ügyosztály minden fontos szakmai kérdésben kikérte a Tanács tagjainak véleményét. A Művészeti Tanács számos kezdeményező lépést tett a művé­szi színvonal emelése érdekében. Serkentette az új zenés dara­bok kiadását, ill. a régi zenés színjátékok átdolgozását. Ilyen ügyekben Kodály Zoltán személyesen is közbenjárt a VKM minisz­ternél." 5 A prózai előadások repertoárjának gazdagítása és szín­vonalának emelése érdekében a Művészeti Tanács kezdeményezésé­re Dramaturgiai Tanácsadó Iroda létesült a Színművészeti Akadé­4 mia Színháztudományi Intézete kereteben. A VKM megbízásából a Művészeti Tanács hirdette meg a vidé­ki színigazgatói pályázatokat az 1945/46. színi évadra. A beér­kezett pályázatokat a Művészeti Tanács és a Szakszervezet véle­ményezte és terjesztette fel a minisztériumhoz jóváhagyás vé­gett, miután az eltérő véleményeket egyeztették. A pályázónak szigorú előírásokat kellett teljesíteni. Köteles volt az előa­dásokhoz szükséges helyi hatósági engedélyt előzetesen megsze­rezni; a Magyar Színészek Szabad Szakszervezete által előírt illetékeket és díjakat befizetni; az Országos Színészegyesület Nyugdíjintézetét megillető járulékokat és pótfilléreket is biztosítani; az előadások művészi színvonala érdekében a Ma­7

Next

/
Thumbnails
Contents