Kerényi Ferenc: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai 1. - 1946-1949 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 25., Budapest, 1990)

%-os kedvezményt adnának eladási áraikból, gondolunk pl. a Molnár és Moser, Divatcsarnok Del-Ka cipőüzletekre, amelyek bizonyára, hogy forgalmukat emeljék, az Egyesülettel szemben áldozatkészek lesznek, eltekintve attól, hogy üzleti számításaikat forgalmuk emelésével megtalálják, s attól, hogy a könyvecskékben nevük nagy réteg körében forgalomba kerül. Jövedelmek: Az Egyesület jövedelmének egy része abból adódik, hogy lenne egy beiratkozási díj, amit 10 forintban gondolunk megállapítani, és lenne egy tagsági díj, havonta két forint. Mindenki annyi utalványt kap, ahány hónapra a tagdíjat előre befizette. Tehát ha valaki beiratkozik és egyhavi tagdíjat lefizet, megkapja az igazolványt és - mondjuk - szeptember havára szóló utalványt. A kettő együtt adja ki a kedvezményt adó cégeknél a tagság igazolását és a sorsolásnál a sorsolásban való részvétel lehetőségét. A Hivatalos Közlöny egyike lenne az ország legnagyobb példányszámban megjelenő folyóiratának, és az abban elhelyezett hirdetésekből komoly jövedelemre számíthatunk. Az évenként megjelenő kalendárium ugyancsak kitűnő hirdetési orgánum. A kiadott könyvecskékben is lehet elhelyezni hirdetést. Kiadások: Széles körű propagandát fejtenénk ki, mert azzal, hogy 50 os jeggyel az egész színház befogadóképességét meg tudnánk tölteni, plusz a neki juttatott szubvencióval vállalkozásunk tökéletesen rentábilis lenne. A propaganda ekvisitorok útján történik, akik az ország minden városába ellátogatnának, és ezért a 58