Kerényi Ferenc: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai 1. - 1946-1949 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 25., Budapest, 1990)

góan fontos célt ugyan még nem valósítja meg, de életrevaló keretek közt ébren tartja mindaddig, amíg az elkövetkező színi évadban azt eszményi értelemben is létre lehet hozni. Az elgondolás az volt, hogy a színházak az idén is - mint eddig - önálló produkciókkal lépjenek az ifjúság elé, mindössze a művészi és tanügyi tényezők közé az Ifjúság Színháza lép, az egyik szerv által felajánlott előadásokat a másik felé közvetíti, megszűrve és rendszerezve azt. Ennek értelmében az Ifjúság Színháza az alábbi színházközi megállapodást hozta létre: "Az Ifjúság Színháza részben szűrő, részben rendszerező j szerv. Műsorát a fővárosi színházak produkciói alkotják és feladata részben, hogy a felajánlott produkciók közül az ifjúság számára az alkalmasat kijelölje, részben, hogy az alkalmasakat időbelileg beossza. Az Ifjúság Színháza keretét vállaló színházak egyes előadások rendezésére irányuló szándékukat az első tervezett előadás előtt legalább négy héttel bejelentik az Ifjúság Színházának, amely további egy héten belül közli, be tudja azt programjába illeszteni, milyen időpontokban és hány előadás erejéig. A színházak előadásaikat közös megegyezés alapján vagy saját helyiségükben, vagy a Magyar Színházban tartják. Az egyes részt vevő színházak produkcióikat teljesen előadáskész állapotban bocsátják az Ifjúság Színháza rendelkezésére. Az Ifjúság Színháza az egyes előadások résztvevőivel semmiféle jogviszonyba nem kerül, sem anyagi, sem művészi, sem erkölcsi, sem szakszervezeti vonatkozásban. A színházak tudomásul veszik, hogy az év folyamán rendezendő összes ifjúsági előadások átlaghelyárai 486