Kerényi Ferenc: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai 1. - 1946-1949 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 25., Budapest, 1990)

állapíthatjuk, hogy minden szervező apparátus nélkül, az illetékesek igen halvány érdeklődésétől kísérve, számos mu/ikaköröm ellátása mellett, csupán személyes munkaerőmre támaszkodva végzett szervezési eredményem kis mértékben járult hozzá a Nemzeti Színház új közönségének kialakításához és bevételének növeléséhez. A szeptemberben meghirdetett Opera-Dráma kombinált bérletezés 1 600 új bérlőt eredményezett. Akkor látjuk ennek a jelentőségét, ha összevetjük a Nemzeti Színház és Kamara Színház 9 házikezelésű ciklusának összesen 2 400 új és régi bérlőjével. A kombinált bérletesek száma lényegesen több lett volna, ha a Nemzeti Színház és az Opera hozzávetőleges évi műsora a bérletezés alkalmával ismeretes. Az üzemekben végzett kollektív tagszervezésünk eredménye az Üzemi Bizottságokon múlt, amely üzemben az ÜB erős, ott - némi huza-vona után - az Igazgatóság vállalta az áldozatot. Ahol az ÜB nem áll hivatása magaslatán s a dolgozók kulturális érdekei-, nek képviseletét nem érzi kötelességének, ott rideg elutasítást s gyakran gorombaságot kaptam. Mai napig Budapest belső kerületeiben az összes 100 alkalmazottal vagy többel dolgozó üzemet felkerestük. A külső kerületek látogatása most folyik, s február 28-ig befejeződik. Kollektív tagszervezésünk eddigi eredményeként 27 üzem és iskola 12 675 dolgozó ill. tanuló beszervezéséről tehetek jelentést. Ez a szám napról-napra nő, különösen azóta, miután a Pártközpont által küldött Ruttkay Ottó szervezőnket munkába állítottuk. A kollektív tagok színházlátogatása minden üzemben a kultúrvezetőtől függ,s ez általában kielégítő. 347