Kerényi Ferenc: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai 1. - 1946-1949 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 25., Budapest, 1990)
25 egyesület Színiiskolája. A Színész Szakszervezet 1946 júniusáig saját hatáskörében színészi képesítő vizsgáztatást folytatott, ám ekkor javasolta a színészképző magániskolák újbóli engedélyezését, és ezek minisztériumi felügyelet alá vonását. A magániskolákban és magántanfolyamokon képzett prózai színészek a Színművészeti Akadémián, az énekes színészek az Egyesületi Iskolában tehettek vizsgát az adott intézmények tananyagából. Az Akadémia, az Egyesületi Iskola, a VKM, a Művészeti Tanács és 26 a szakszervezet képviselőiből álló bizottság előtt vizsgáztak. A Művészeti Tanács 1947 júniusában javasolta, hogy prózai és énekes színészeket, színházi- és filmrendezőket magániskolákban és magántanfolyamokon is képezhessenek, a színész- és rendezőképzés legyen teljesen szabad. Az ilyen magántanintézetek létesítéséhez és működéséhez kultuszminiszteri engedély kell. A diploma vagy végbizonyítvány megszerzéséhez azonban állami vizsgabizottság előtt kell vizsgát tenni ugyanazokból a tárgyakból, mint a Színművészeti Akadémia hallgatóinak. (A tervezet az operaénekesek és filmrendezők számára is hasonló vizsgabizottság felállítását írta elő.) 2 7 Az állami színészképzés a Színművészeti Akadémia keretében folyt, amelyet 1948 januárjában átszerveztek. A 150/1948. sz. Kormányrendelettel hozták létre a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. 2 8 A Főiskola a VKM, majd a Népművelési Minisztérium felügyelete alatt állt. Az alapító rendelet szerint a Főiskola feladata: a magyar színművészet, filmművészet és más színjátékos művészetek és tudományok fejlesztése; színművészek és rendezők, 22
