Kerényi Ferenc: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai 1. - 1946-1949 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 25., Budapest, 1990)

az 1949/50. évi deficit (tíz színháznál) 13 265 600 Ft (egy színházra 1 326 560 Ft) Az 1949/50. évi deficit tehát 2 582 600 Ft-tal volt nagyobb, 2 3 mint az 1948/49. évi összeg. A vidéki színházak állami kezelésbevételéről a Népgazdasági Tanács 101/6/1949. sz. határozata 1949 augusztusában intézkedett. Az átszervezésre vonatkozó indokolásban leszögezték, hogy az átszervezést "politikai, gazdasági és személyi szempontok egyaránt szükségessé teszik". A politikai szempontok között azt említették, hogy "a vidéki társulatok eddigi műsorpolitikáját a magánvállalkozó igazgatók nyereségvágya irányította". Műsoraikban túlnyomórészt politikailag - és nem egyszer erkölcsileg - kifogásolható darabok szerepeltek (pl. giccs operettek). "Az 1948/49. évadban (V. 31-ig) az összes vidéki színtársulat 4 273 előadásából 3 208 volt operett, a fennmaradó 1 065 prózai darabból összesen 198 előadásban mutattak be szovjet színmű24 vet. A vidéki színigazgatóknak 1949. május 31-ig 576 956 Ft köztartozása volt." Az indoklás azt is leszögezte, hogy "a vidéki városok nem képesek egy nagyobb társulatot egész éven át V egyedül foglalkoztatni és eltartani. Nagyobb területet kell összefogniok, az egyes társulatok számára több városban kell játszási lehetőséget biztosítani. így nem lesznek kénytelenek 2-3 naponként próba nélkül új és új bemutatót tartani és sok rossz darabot rossz előadásban bemutatni. Kevés, de jó társulat kell, amelyek jó darabot, sok próbával, jó előadásban adnak". Ennek alapján a 25 vidéki társulat helyett (beleértve a Szegedi Nemzeti Színházat is) 6 kerületi színtársulatot, 1 bá20