Márfi Attila: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1849-1886 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 29., Budapest, 1992)

A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ IGAZGATÁSI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE 1886-1949 KÖZÖTT

A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ IGAZGATÁSI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE 1895-1949 KÖZÖTT Pécs színjátszásának történetében jelentős esemény volt az új kőszínház, a Pécsi Nemzeti Színház felépítése. Az előző időszakban, 1387-ig az Oertzen-féle házban folytak az előadások magyar és német színtársulatok közreműködésével. A nyári időszakban az ideiglenes faarénában tartottak előadásokat. Ilyen állandó csarnok volt Somogyi Károly 1000 nézőt befogadó színköre, egyébként az új kőszínház első állandó társulati igazgatója is Somogyi lett. Az új színház felépítéséről Pécs Város Tanácsa 1886 őszén határozott. Döntésében szerepet játszott a város és a vármegye rohamosan fejlődő gazdasági élete. Ekkor már nemzetközi hírűek a DGT szénbányaüzemei, a Zsolnay majolikagyár, a Hirschfeld-féle sörgyár stb. A városatyák leendő anyagi siker reményében támogatták az új színház felállítását. Később persze beigazolódott a ma már többszörösen tapasztalt tanulság, hogy a kultúra ritkán hoz közvetlen anyagi hasznot. Az új színházat 1895. október 5-én nyitották meg. Az állandó színház folytonos működéséről, müsorpolitikájárói és gazdasági hátteréről gondoskodni kellett. A PNSZ szervezeti vezetését és működését az általunk tárgyalt korszakban több szempontból megvilágítják a levéltári források. Érdekesek 1895-ig, a Pécsi Nemzeti Színház megnyitásáig a színügyek igazgatási előzményei a városban. A színház átadásától és a PNSZ intézményi létesülésétől a város és a színház kapcsolata döntően a színigazgatón keresztül érvényesült. A PNSZ vezetőjének kiválasztása, tevékenysége meghatározója lett az intézmény működésének. 25