Márfi Attila: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1849-1886 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 29., Budapest, 1992)

LEVÉLTÁRI IRATOK, FORRÁSOK ÉS LELŐHELYEIK ISMERTETÉSE

a leiratokból (átiratok) kiválóan lehet rekonstruálni a koordináló szervezetek működését. A levéltári források legalább 20-30 %-a ilyen típusú iratot tartalmaz a századfordulóig. Azt követően (valószínű, hogy Pécs esetében az új kőszínház átadása miatt) az ilyen jellegű iratok (értesítések, felhívások, pályázatok stb.) minimálisra csökkentek. A város közigazgatása a kötelező információs jelentéseken (adatszolgáltatás) és az időszerű adókötelezettségeken túl más kapcsolatot nem tartott fenn ezekkel a központi színügyi egyesületekkel. A városi közigazgatás az 1871. évi községi törvény után a gazdasági változásoknak megfelelően fejlődött tovább. Bár megőrizte azokat az igazgatási és ügyintézési eljárásokat, amelyeket az akkor már közel 100 éves szabad királyi város fokozatosan kialakított. Mindenesetre a rohamosan fejlődő város igazgatási feladatai is megváltoztak. Lényegesen nőtt az adminisztráció mértéke, a színjátszással kapcsolatos iratok is megszaporodtak. A kezdeti szakaszban ezek főleg beadványok, kérvények, működési engedélykérelmek voltak. A városi tanács vezető testülete foglalkozott legtöbbet a pécsi színjátszás aktuális problémáival. 1886-tól már szinte nincs hónap, hogy a város közgyűlése ne foglalkozna a helyi színjátszás felgyülemlett ügyes-bajos dolgaival. Az új színház létesítése körüli bonyodalmakat, a számtalan megoldási javaslatot, főleg a közgyűlési jegyzőkönyvek és a polgármesteri hivatal iktatott iratai őrizték meg. Ennek a korszaknak a törzsanyaga ezekből a forrásokból származik. A városi közigazgatás fejlődéseként számos , a vezetést segítő-koordináló szervezet, hivatal jött létre. Adott feladat esetén (a színház felépítésénél is) aktívan vettek részt a feladatok megoldásában. így a hivatali ügyintézés jelentős bázisai a város mellett működő testületek, hivatalok, pl. a Gazdasági Hivatal, a Városi Számvevőség, a Mérnöki Hivatal, a Tiszti Főügyész. De rendkívül fontos az ekkor már működő (bár feladataiban többször is változó) Színügyi Bizottság munkája is, amit a városi vezetés külön kezelt, így maradtak 19