Márfi Attila: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1849-1886 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 29., Budapest, 1992)

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

fordul elő: Nádasy, Nádassy, Nádasl, Nádassi. Ez esetben azt a módszert választottuk, hogy a források által legtöbbet használt változatot rögzítettük, feltüntetve a variáció/ka/t, tudva, hogy a levéltári források nem tükrözhetik az összes létező előfordulási lehetőséget. Talán mondani sem kell, hogy idegen nevek esetében a források igen sűrűn téves, hibás névalakot őriznek. Ezeket lehetőség szerint heyesbítettük. A mutatóban álnevek és űn. művésznevek is szerepelnek, melyeket nem oldottunk fel. Egyrészt azért, mert konkrétabb név nem állt rendelkezésünkre, másrészt és főleg azért, mert a művésznevek használata a kor bevett szokása volt, így a köztudatban is ez rögződött, nem az eredeti név. Külön gondot okozott azoknak a színigazgatóknak a feltüntetése a névmutatóban, akiket csak érintőlegesen említ a forrás (pl. pályázatra jelentkező vagy játszási engedélyt kérő színházi vezető). Esetükben szükséges volt az állomáshely, vagy illetékességi hely, vagy helynevek meghatározása. Csak a forrásban feltüntetett megjelölést vehettük alapul. MELLÉKLETEK A repertórium mellékletanyaga elsősorban eredeti levéltári dokumentumokat tartalmaz. így a Színügyi Bizottság iratait (ülésjegyzőkönyvek, határozatok, javaslatok), társulati névsort, repertoárt, szubvenció-kérelmeket, műszaki dokumetációt stb. , de található fénykép-, sajtó- és plakátanyag is. A mellékletek elsőrendű célja, hogy a tárgyalt korszakok legjellemzőbb eseményeit dokumentálják. Kiválasztásukkor elsősorban forrásértékük volt a döntő, hogy mennyire képesek közvetíteni az adott korszak színháztörténeti karakterét. 17