Margócsy József: Nyíregyháza színháztörténetének levéltári forrásai, 1813-1893 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 23., Budapest 1990)
Téma- és várostörténeti ismertető - Az 1813-1845. évek
A három évnél hosszabbra húzódott munka arról győzött meg, hogy városunk másfél évszázaddal ezelőtt élt felelős vezetői egyáltalán) nem szabályozták pontosan annak a városi hatóságnak, tisztviselőnek a hatáskörét, aki a színházak, pontosabban a színjátszók ügyével foglalkozott. így pl. arra, hogy a városban egy-egy jelentkező társulat játszhasson, olykor a főbíró ad engedélyt, máskor a rendőr alkapitány, de van úgy, hogy a szenátus (a belső tanács) vagy a sexaginta, a 60 tagból álló ún. városi közönség, tanács. És nem egyszer szinte valamennyien együtt és egyszerre foglalkoznak az üggye l, példát hagyván a bürokráciának akkor is fejlett fokáról. Ennek eredmény e, hogy az itt következő adattárban egy-egy játszási engedéllyel, ide tartozó üggyel több fórum jegyzőkönyvében is találkozhatunk: olykor ugyanaznap, ugyanazzal az ügyszámma l, más fogalmazásban, olykor csak a határozattal, az ennek alapján elhatározott szöveggel, majd a leveleskönyvben, mint elküldendő fogalmazvánnyal stb. A sok bába közt elvész a gyerek példája aztán az, hogy pl. 1834 október-novemberében, amikor itt játszik Fejér Károly úr igazgatása alatt egy nemzeti színésztársaság, akkor Fejérnek errő l a ciklusáról nem találhat ó jegyzőkönyvi, gazdasági határozat, engedély, attestáció, pedig biztosan it t voltak, hiszen a Honművész című folyóirat tájékoztatja olvasóit erről a tényről. A színházi rovatban Halomhegyi Pál több számban ismerteti Fejér társulatának nyíregyházi előadásait 1834. október 30. és november 9. között. A hét előadás darabjai: Kisfaludytól a Kérő k; A hajótörést szenvedő k vagy az Atyai ház ; Körnertől Zrí7
