Margócsy József: Nyíregyháza színháztörténetének levéltári forrásai, 1813-1893 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 23., Budapest 1990)

Jegyzetek

s éppen őrajta volt észlelhető valami únott bágyadtság. így éppen Kiss József remek költeményének, a Jehov

ának elszavalása magában véve nem igazolta a fővárosi hangversenytermek közönségének Jászai, mint a Jehova előadója iránt annyiszor tanúsított határtalan lelkesedését. S az itt felzúgott tapsvihar inkább a világhírű tragikának, a Nemzeti Színház kimagasló művésznőjének szólott, mint a szavalónak. - Pázmán lova

g elkoptatott történetének előadása meg a közönség kevésbé szuggerált s a költeményt ismerő részének figyelmét hívta fel, hogy a művésznő még a szövegen is önkényes változtatásokat eszközölt. Legtöbb gondot fordított a Simon Judit ballad

ájára, bár ebben nem volt mindenütt érezhető az elbeszélő és a drámaibb részek közötti azon különbség, mire még az első gimnáziumi önképzőkörökben is súlyt fektetnek. Mindez ugyan mit sem von le a legelső művésznő megállapított érdemeiből, s talán ő vesz legkevésbé tudomást arról, hogy mi, szegény vidékiek, ezeket észrevenni és elmondani bátorkodunk, de annak dacára sem voltunk képesek mindezt elhallgatni" . 197