Margócsy József: Nyíregyháza színháztörténetének levéltári forrásai, 1813-1893 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 23., Budapest 1990)

Jegyzetek

53 éves korában Eperjesen elhunyt művésznőt). 114. Csak egy társulat itt jártáról van újsághír 1887­ben: a debreceni színtársulat igazgató nélkül, konzorcium veze­tése alatt érkezett ide, és a szokásos "páros-páratlan" megosz­tásban, 16 bérleti napot hirdettek meg (Nyv máj. 1). Június kö­zepén távoztak Máramarosszigetre• (jún. 19); egyetlen előadásuk kapott részletes ismertetést: Sardou Georgett e c. darabja. Ezt a főszerkesztő, Inczéd y Lajos szignója jelezte (ami egyébként ritka, hiszen többnyire teljesen névtelenek az ismertetések, kri­tikák). - A kellemetlen májusi zivatarok elriasztották a közön­séget; az egyik este a publikum "teljes hiánya" miatt nem is tartották meg a hirdetett előadást (máj. 22). 115. Már mint a debreceni társulat igzgatója érkezik 1888-ban színészeivel Valenti n Lajos. Legjobb tagjai: Ellinger Ilona énekesnő, Molná r László hősszerelmes, Rónaszék i Gusztáv buffó, Lászin é Etel hősnő és drámai anya (Nyv ápr. 22). Sok baj van a szervezéssel: más van a plakátokon, mást játszanak este: a közönség is, a lap is sokat morgolódik emiatt (ápr. 29, máj. 13). A közönség sem tolong túlságosan; a majálisok két napján el is maradtak az előadások (jún. 3). A szigorú kritikus botrány­nak nevezi a Nebántsvirá g és a hasonló "léha, frivol, pikáns" operetteket és azok ízlést mérgező népszerűségét (jún. 3). Va­lentinék igazi sikere: Pálma y Ilka vendégjátéksorozata. Hosszú tárca számol be diadalútjárói, azzal együtt, hogy "természete­\ sen" nem a megbeszélt vonattal érkezett, hanem egy későbbivel. Akkor is_ küldöttség várja az állomáson: Bencz y Gyula és zeneka­ra a Rákóczi indul ót játssza, a város négylovas hintóján hozzák 189

Next

/
Thumbnails
Contents